Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - III. Vas Leó: A belhajózási utak jelentősége az ország közlekedési hálózatában

172 Ha az átlagos szállítási egységárat a most vázolt értelmezés szerint mind a közúti, mind a vasúti és hajózási közlekedésre megállapítottuk, akkor a (4) és (5) egyenletek segítségével az s és ц arányszámokat is kiszámíthatjuk. Ha még a rakodási költségekkel egyenértékű l

r és l\ hajóútakat is bevezetjük, amelyekre vonatkozólag tehát hl

r = R és hl\ = IV és figyelembevesszük, hogy az átlagos szállítási egységárak bevezetése folytán az összes közúton megtett távolságok egyenértékűek, tehát összegezhetők, azaz l

k — l

k

l -)- l

k2 + + l

k

n jelölés mellett 5Ï ]Cj — lc 1/fc melyhez hasonlóan I v

{ l

v. = v l

v és I \ l

h

i = h l

h akkor az (1) egyenlet a К = h (e l

k + ч l

v + l„ + l

T) sokkal egyszerűbb alakot kapja. A (2) egyenlet egyszerűsített alakja pedig K' =h (a l\ + Ц V. + l'b + l'r) lesz. A vizsgált víziút forgalmi területéhez tartozó pontok meghatározásánek feltétele ezekután így írható: « bt + чК + К + K^t 1\ + + l\ + I'r (6) Ennek a feltételi egyenletnek az eredeti ( 1 )—(3) egyenletekkel szemben az az előnye, hogy az « és ij arányszámokon kívül csupán hosszúságok, tehát a térképről leolvasható adatok szerepelnek benne. Használatának módját abban a leggyakoribb esetben mutatjuk be (2 ábra), midőn a vizsgálandó víziút (AB) egy regionális jelentőségű víziúthálózatot (melynek fővonala а, (II) vízfolyás) kapcsol bele egy transzkontinentális víziút forgalmába (I). Ilyen esetben a víziút létesítése előtti helyzetet az jellemzi, hogy a A vasúti csomópont volt az átrakó állomás a vasút és a víziút között. A víziút létesítése a következő változásokat idézte elő: 1. А В ponton átkelő fővonalon és abba csatlakozó mellékvonalakon érkező áruk már В pontban, а (II) és (III) víziutakat keresztező vasútvonalakon érkező áruk pedig C

v C

2 és D pontokban rakatnak át a víziútra, mert az olcsóbb szállítási eszközre való áttérés a legelső kínálkozó alkalommal megtörténik. А (II) víziút balpartján levő területek tehát mindenesetre az új víziút forgalmi területébe tartoznak. 2. A két összekapcsolandó (I és II) víziút között a hajózócsatorna mentén is jelentékeny lesz a forgalmi terület, melynek pontozott vonallal jelölt határvonalát a következő meggondolással határozhatjuk meg. Az új víziút létesítése előtt ezekről a területekről A felé csak vasúton történhetett a szállítás, a csatorna létesítése után viszont vagy а (II) víziút, vagy az AB csatorna maga, vasút közvetítése nélkül elérhető, ezért a (6) egyenlet baloldalából az rjl

v, jobboldaláról a l\ elhagyható. De elhagyható mindkét o'dalról az l

r illetőleg V

T rakodással egyenértékű hajóút is, mert mindkét esetben csak egy rakodásról lehet szó és ennek költségét — akár vasút-, akár hajóállomáson történjék a rakodás — azonosnak tekinthetjük. (Az Л-nál szükséges vasútról-hajóra