Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
2. szám - III. Vas Leó: A belhajózási utak jelentősége az ország közlekedési hálózatában
171 Adott esetben az (1), (2) és (3) egyenletek felhasználásával egyszerű számítással meghatározható ugyan az, hogy valamely termelő vagy fogyasztó hely beletartozik-e a vizsgált víziút forgalmi területébe, általános következtetések levonására azonban ezek az egyenletek nem alkalmasak. Ezért néhány egyszerűsítést ígérő föltételt bevezetve, átalakítjuk őket. Az (1)—(3) egyenleteket a szállítási díjak különbözősége teszi bonyolulttá. A szállítási t/km-kinti díjak különbözősége pedig háromféle okból származik: a) a közúti, vasúti és hajózási szállítás természetéből származnak a legnagyobb különbségek, ezért már az egyenletek felírásánál külön betűkkel, k, v és h, kifejezésre juttattuk a háromféle szállítási mód tarifális különbözőségét; b) az áru rendszerint több önálló vasúti társaság vonalain és esetleg több víziúton halad át, melyeknek díjszabása különböző; c) ugyanazon vasúton és hajóúton is változik a szállítási egységár a megtett út hossza szerint, mert hosszabb útra alacsonyabb díjtétel érvényes. A b) és c) alatti különbségeket a k, v és h, betűkhöz ragasztott indexszel juttattuk kifejezésre (pl. vasúti szállítás esetén l v l hosszon a t/km-kinti díj t'j). A szállítási eszközök közötti verseny a b) alatt említett díjtételbeli eltéréseket erősen csökkenti, a c) alatti t/km-kinti díjváltozást pedig általános vizsgálatokra átlagos egységár felvételével küszöbölhetjük ki. Végül az «J alatti díjtétel-eltérést illetően megállapíthatjuk, hogy a szállítási eszközök versenye a közúti, vasúti és hajózási szállítási díjtételek átlagértékei között országtól, vasúti és hajózási társaságoktól meglehetősen független arányszámokat alakított ki, melyek szerint к =e h (4) v = h (5) mely egyenletekben e> 1 és »/>1; k, v és h pedig az egyes szállítási eszközök átlagos t/km-kinti díjait jelentik. A t/km-kinti szállítási egységdíjaknak fentebb leírt alakulásából következően az átlagos szállítási egységdíjaknak a megtett úttal való változását az l'2' görbével ábrázolhatjuk (1. ábra), minthogy a szállítási egységdíjak általában rohamosan csökkennek a távolsággal. Az átlagos szállítási díj annak az 11"2"2 derékszögű négyszögnek a v magassága, amelynek alapja 1,2 = l ma x — l min azaz a hálózat legkisebb és legnagyobb szállítási távolságainak különbsége, területe pedig azonos az egyik oldalán 1'2' görbével határolt H'2'2 idom területével. Ha a t/km-kinti szállítási díjnak a távolsággal való változását a (f (l) függvény fejezi ki, akkor az átlagos t/km-kinti szállítási díjat pl. vasútra a Imin. Imex. 1. ábra. . Г cf (l) dl v = kifejezés adja meg. ^тах lmin
