Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - III. Vas Leó: A belhajózási utak jelentősége az ország közlekedési hálózatában

170 országrészeket vagy országokat kötnek össze, melyek között természeti vagy gazdasági adottságok következtében élénk árucsere folyik avagy kialakulhat, a víziút fontossága kétségtelen. A belhajózási utak nagy közgazdasági jelentőségének a fentiek szerint való felismerése után kialakuló közlekedési politika alapja csak az egységes és a többi közlekedési eszközökkel szervesen összefüggő és együttműködő belhajózási úthálózat lehet. Összeköttetést kell teremteni a különböző irányú víziutak között, hogy a hajózás előnyein valamennyi országrész osztozhasson s hogy a víziúthálózat a gazdasági élet minden ágazatának szolgálatába legyen állítható. * * * Az előzőkben elmondottak gyakorlati hasznosítására Németh Endre kir. főmérnökkel vizsgálódtunk olyan irányban, hogy valamely belhajózási út tervezése alkalmával nélkülözhetetlenül megismerendő forgalmi (termelő) terület, illetve a fogyasztóterület növekedésének megállapítása miként volna mathematikai alapon elvégezhető? Valamely víziút (hajózócsatorna) forgalmi területe alatt mindazoknak a pontoknak összességét értjük, amelyekről vagy amelyekre a szállítás az illető, víziút felhasználásával kevesebbe kerül, mint más közlekedési úton.Az így értelmezett forgalmi terület határvonalának megállapíthatása végett fejezzük ki a fenti definíciót mathematikai alakban. Tételezzük fel, hogy van már valamely nagyobb területnek (birodalom, szövetséges államok stb.) egy bizonyos közutakból, vasutakból és víziutakból álló közlekedési hálózata és abban egy újabb víziút építését tervezik. Vizsgáljuk meg, hogy e víziút forgalmi területe a gazdaságosság határain belül meddig terjed? Tekintsük legáltalánosabb esetnek azt a szállítási módot, amikor az áru termelési helyéről közúton jut valamely vasúti- vagy hajóállomásra és onnét további átrakodás nélkül, avagy egy estleg többszöri átrakodással, egy vagy több vasút- és víziútszakaszon történt szállítás után olyan állomásra érkezik, ahonnét újból közúton jut el rendeltetési helyére. Jelöljük a vizsgálandó víziút felhasználása esetén is igénybeveendő közútszakaszok hosszát kilométerekben kifejezve l

k

v l

k

2, l

kn általában Z

ft

l-vel, a vasútszakaszok hosszait l

v

l, l

v

2, l

v

n általában Z

w-ve 1, a hajóút szakaszokét l

h

l, l

h

2, l

h

n általában Z

A

i-vel, a vizsgálandó víziút létesítése előtt (vagy azt mellőzve) használható legkedvezőbb szállítási útvonal közúti szakaszainak hosszát l'

k

l, l\

2, V

k

n általában i'

f

a-vel, vasúti szakaszainak hosszát V

v

l, l'

v

2, V

v

n általában Z'

P

I-vel, hajóút szakaszainak hosszát V

h

l, l'

h

2, 1'

ы általában Z'^-vel. Ha még ezen felül a hajózási díjtételeknek megfelelően a tonnakilométerenkénti díjat közútra k

v k

2, lc

n általában &

rvel, illetve /c

:

rvel, vasútra v

v v

2, v

n általában v

i illetve ü'

f-vel, hajóra pedig h

v h

2, h

n általában h

t illetve A'

rvel, az átrakodási költségeket R illetőleg iü'-el jelöljük, akkor 1 tonna árunak szállítási költségét a vizsgálandó víziúthasználat esetén a К = I к

{ 1

Ы + Z t* l

v

i + I h

t 1

Ы + R (1) a víziút létesítése előtt, vagy mellőzése esetén legkedvezőbb útvonalra pedig a К' = T k\ l'

t

í + I v\ l'

v

i + Ih\ V

h

i +R' (2) egyenletből számíthatjuk és mindazok a pontok, amelyekre vonatkozólag K'>K (3) a csatorna forgalmi területébe tartoznak.