Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - II. dr. Réthly Antal: Megváltoztatta-e éghajlatunkat az ármentesítés?

159 Ezt követték még 1914 és 1917 mint igen száraz esztendők. A szárazsági számot tekintve, csak ezek után következik 1935, tehát sorban a hatodik 1863 óta. Ezekkel szemben áll a nedves esztendők sora, amikor a szárazsági szám már kicsiny, mert hiszen ekkor óceáni levegőtömegek gyakran törtek be, azok megemelték az itteni meleg levegőt és a nedvességet kicsapódásra kényszerítették. Itt vannak sorra a nedves évek, csapadéknagysága szerint rendezve 1915, 1866, 1872, 1912, 1920, 1925 és végül 1882. Vannak itt a legkülönbözőbb időszakokból száraz és nedves esztendők, amint ezt a már más szempontból tárgyalt kérdéseknél is tapasztaltuk. Nem is lehet ez másképen, mert hiszen az egyik időjárási elem a másikba kapcsolódik, bizonyos kölcsönhatások jelentkeznek és nem lehet azt mondani, hogy csak a mikroklíma számít és a csapadék nem. Vannak az Alföld kiszáradása elméletének hívei között, akik a makroklímát elvetik és a mikroklímát állítják előtérbe. A mikroklíma azonban a makroklímában van, attól el nem különíthető, annak függvénye. Alaposan csalódik aki azt hiszi, hogy boldogul a mikroklímával, anélkül, hogy figyelembe venné a makroklímát, vagy amint másként mondják, a „klasszikus meteorológia" megállapításait. Mert honnan veszi a mezőgazdasági talaj a nedvességet ? Nem juvenilis vizekből, mert a mezőgazdasági talajban minden nedvesség a csapadékból ered, márpedig a csapadék a makroklíma legfontosabb eleme. Az árvizek, árterületek vize mind végeredményben csapadékvizek hozadékai. A lehullott csapadék egy része azonnal beszivárog a földbe, eg}' része elfolyik, egy része elpárolog. Hogy milyen arányban történik ez a megoszlás, az sok tényezőtől függ (a talajminőség, fizikai viszonyai, összetétele, víztároló képessége, a lejtés foka, az eső sűrűsége, időpontja, a talaj ázottsága stb. stb.) ezeket sorra véve fog a talajvíz háztartásáról a kép kialakulni. Az, hogy a nedves talajok az esőképződés szempontjából sokkal kedvezőbb viszonyokat létesítenek, mert párolgásukkal megnövelik a csapadékot, teljesen téves elképzelés. A nedves talajok ugyan növelhetik a levegő nedvességét, az bizonyos, de csapadékot nem okozhatnak. Hogy a mocsár és az erdő esőt létesít, azt már régen megcáfolták a szakemberek. A Földmívelésügyi Minisztérium Erdészeti főosztálya is azon az állásponton van, hogy az erdőknek meteorológiailag is vannak kedvező kihatásai — de csak közvetlen környezetére — hogy azonban esőt csinálna, azt az Erdészeti Főosztály sem hirdeti. Az egyetemen a hallgatóknak az erre vonatkozó alapvető dolgokat mindig kellő nyomatékkal elmondom, mert hiszen a cél, hogy a jövendő gazdanemzedék mentes legyen a ferde nézetektől és ezekben a kérdésekben tisztán lásson. Minden alkalmat megragadok több mint másfél évtized óta, hogy hallgatóimat ebben az irányban is megfelelően kiképezzem, megmagyarázva az okokat is és örvendetesen állapíthatom meg, hogy mindazok, akik a volt Közgazdaság tudományi Karon, illetve most a Műegyetem Mezőgazdasági karán nyerték mezőgazdasági meteorológiai kiképzésüket, nem hirdetnek ilyen ferde nézeteket és ha megállapítják, hogy egyes esztendőkben, vagy egyes nyarakon tényleg katasztrófák lépnek fel forró és száraz időjárás következtében annak tényleges okát mindig megtudják magyarázni és nem keresnek ehhez a természeti tényhez bűnbakokat. Mert a szárazság elleni egyedüli védekezés az okszerű és a száraz éghajlatunknak megfelelő gazdálkodás, amit az arra hivatott szakemberek tanítanak is. Az öntözéssel is lehet célszerűen védekezni, de ezek egyikére sem térek ki, mert egyik sem a szakmám.