Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - II. dr. Réthly Antal: Megváltoztatta-e éghajlatunkat az ármentesítés?

160 A hőmérséklet. Lássuk most a hőmérsékletet, mert az az aggály is felmerült, hogy amióta eltűntek a mocsarak, a nap égető heve valósággal áttüzesíti a talajt s ebből a talajból az előbbi pára helyett rettenetes hőkisugárzás megy végbe. Hogy a talaj felmelegszik, továbbá a kopár talaj jobban, mint a növényzettel borított, valamint, hogy a kisebb növényzet jobban szenved, mint a magasabb, az ismert tény. De hát nem lehet mindenütt erdő, sem pedig vízfelület, kell, hogy legyenek rétek, szántóföldek, egyéb terményekkel bevetett területek, szőlők és gyümölcsösök stb., továbbá kopár talajok, valamint meddő szikesek is lesznek még ezenkívül. Mindezek különbözőkép melegednek fel és melegítik a felettük lévő levegőt is. Más lesz az altalaj hőmérséklete az erdő, a füves rét, más az agyagos, homokos, szikes, a száraz és a nedves területeken és más a vízfelületek fölött is. Ennek következtében eltérően alakul ki a levegő hőmérséklete. A talajtól kiinduló felmelegedési folyamat igen bonyolult és sokféle. De, hogy az ármentesítés miatt most már mindenütt egyformán tűzzön a Nap, az nem áll, még magán az Alföldön sem. Az egész országra kiterjedő hőmérsékleti megfigyelések alapján a nap-nap után készült hőmérsékleti térképeink mutatják, hogy hol keleten, hol nyugaton melegebb a levegő és elég nagy eltérések vannak ugyanabban az időpontban. 12. ábra. A téli ós nyári középhőmórsékletek ingadozásai Budapesten 110 év alatt.