Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - I. Sajó Elemér: Víziközlekedésünk és víziutaink fejlesztése

118 I. TÁBLÁZAT. A vasút és hajózás részesedése a magyar külkereskedelemben. A százalékos számok az összforgalomban (vasút, hajózás, pósta, közút) való részesedést jelentik. Vasút Hajó Vasút Hajó métermázsákban mótermázsákban В e h о z a t a 1 : К i v i t e 1 : 1928. 1929. 1930. 52,733.000 55,070.000 37,657.000 79-6% 82-1% 77-lo/e 10,943.000 9,798.000 9,491.000 16-5% 14-6% 19-4% 1928. 1929. 1930. 16,328.000 20,599.000 16,926.000 86-0% 74-9% 73'8% 4,183.000 6,278.000 5,219.000 14-0% 22-7 o/o 22-70/0 Az értékszerinti forgalom a következő képet mutatja : Vasút Hajó Vasút Hajó millió pengőben millió pengőben Behozatal: Kivitel: 1928. 1929. 1930. 740 687 496 61-0% 64-7% 60-3% 295 234 220 22-0% 26-8% 1928. 1929. 1930. 626 790 703 75-9% 76-2% 77 1% 166 210 165 20-0% 20-3O/O 18-2% Mindezekből az következik, hogy víziközlekedésünk és víziutaink fejlesztésének a szüksége mindinkább előtérbe lép. Mikor azonban ezt a kérdést tárgyaljuk és a hajózás fejlesztésére programmot igyekszünk felállítani, egyik első alapelv gyanánt azt kell leszögeznünk, hogy a hajózásnak a fejlesztése nem történhet a vasutainkban fekvő nagy nemzeti vagyonnak a kárára. Vasutainkat és víziutainkat harmonikusan úgy kell kihasználnunk, hogy azok egymást kiegészítsék és támogassák. Mielőtt áttérnénk a víziközlekedésünk fejlesztését célzó javaslatokra, nem lesz felesleges röviden összefoglalni azokat a főbb szempontokat és körülményeket, amelyek hajózásunk eddigi kialakulásával függnek össze. Hiszen a múlton kell organikusan felépíteni a jövőt. Víziutaink kérdése a háború előtt. Fejlemények a háború alatt és után. Alföldünk annyira síkfekvésű, folyóink annyira csekély esésűek, hogy ezeknek szabályozással vagy — ahol kevés a víz —- csatornázással (duzzasztógátak és hajózózsilipek segélyével) a nagyhajózásra való berendezése aránylag mérsékelt költségeket igényel. Alig van hely Európában, ahol olyan kevésbe kerülnének a víziutak, mint Alföldünkön. Míg külföldön egy km mesterséges csatorna építése 2—3 millió P-be, sőt többe is kerül, a folyócsatornázások pedig km-ként rendszerint 2—500.000 P-t igényelnek, addig például a Bega-folyónak 1915-ben befejezett csatornázása km-kint