Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - I. Sajó Elemér: Víziközlekedésünk és víziutaink fejlesztése

VLZIKÖZLEKEDÉSÜNK ÉS VÎZIUTAINK FEJLESZTÉSE.* írta : SAJÓ ELEMÉR. Csonka hazánknak több mint felét az Alföld foglalja el, a Dunántúlon is aránylag sok a síkság és az enyhén dombos vidék. Minél több a síkság valamely országban, általában annál inkább veszélyeztetik azt a vizeknek kártételei, de viszont jól használhatók ki a síkságokon csekély eséssel levonuló folyók a víziközlekedés céljaira. Majdnem száz évi céltudatos munkálkodásra volt szükség, hogy a nemzet — gróf Széchenyi István lánglelkű kezdeményezését és útmutatását követve — megmentse az országot, elsősorban az Alföldet az árvizek és a belvizek pusztításaitól. Az úgyszólván az egész világon páratlan arányú mű : 6,300,000 kat. hold ármentesítése és belvízrendezése — bár még számottevő feladatok és tökéletesítések is vannak még hátra — nagyban és egészben mégis túlnyomólag készen van. A most befejezés felé közeledő korszakot ,,a vizek rendezése" kifejezéssel lehet legjellemzőbben megjelölni. Ez magában foglalja a vizek olyirányú szabályozását, hogy azoknak kártételei ellen a lehetőség szerint védve legyen az ország. A gazdaságilag magasabb fokon álló országokban már folyamatban van víziügyek terén egy új korszak, Ezt ,,a vizek hasznosítása" elnevezéssel jellemzik. A vizek hasznosítása keretébe tartozik az olcsó víziközlekedés fejlesztése is. Mivel vízierőnkből aránylag kevés maradt meg csonka hazánkban, elesik a vizek hasznosításának az a hatalmas munkaterülete, amely hegyes országokban kínálkozik a vízienergia kihasználása révén. Ellenben vizeinket síkságainkon annál hatékonyabban lehet majd kihasználni öntözések és víziközlekedés céljaira. Folyóvizeinkben nagy nemzeti kincsünk fekszik, amely jelenleg igen jelentékeny részben parlagon hever. A víziutainkban rejlő jelentékeny közgazdasági lehetőségek még távolról sincsenek kihasználva. Rendkívül súlyos helyzetünk arra kényszerít, hogy minden eszközt igénybe vegyünk, amelytől gazdasági helyzetünk javulását remélhetjük. Annál inkább indokolt viziutainkat is fokozottabban állítani be közgazdaságunk szolgálatába, mert a háború előtti helyzethez képest vasutainkat aránylag kevésbbé, illetőleg nem mindig használhatjuk fel külkereskedelmi politikánk céljaira. Vasutaink a szűkre szabott határokon már rövid távolságokon idegen hatalmi érdekekbe ütköznek. A körülöttünk fekvő államok ellenséges irányú tarifapolitikájukkal és egyéb intézkedésekkel rendkívül károsan befolyásolhatják külforgalmunkat. Ezzel szemben víziutainkon saját hajóinkkal szabadon juthatunk úgy a keleti, mint a nyugati piacainkra, Előadta 1932 június 17-én a MÁV. igazgatósága által rendezett közlekedésügyi előadássorozatban .