Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
1. szám - IX. Szakirodalom
109 Az egy nap tartósságú árvíz : (35 -ne — -4V~F( b w 4- 0-6) IG Q1 « e« bw+0-4 1 6 _ ]/ í 1 — 0-7 Ez az érték kevésbbé ingadozik, mint az abszolút minimum, tehát a tartóssági görbe szerkesz" téséhez jobban felhasználható, mint amaz. Q 1-böl viszont az egyáltalán előforduló legnagyobb árvíz mennyisége is kiszámítható : Qabmax—1'4 Q\ 2/ 4 12 (F / 3 — 0-01 F — 3-5\ F) \Z~tg a (b w+0-2)* Ha a vízgyüjtőterülot 1 km 2 "< F <; 28 km 2 határok közé esik, ez a képlet egyszerűsödik: Qabmax = 1'4 Ql [l'77 + A tartóssági görbe egy további pontját szolgáltatja az a kisvízmennyiség, mely alá évi átlagban csak 10 napra száll le a vízhozam : 0-3 n j/-p. Q355 t + 3 Qn 358 200 Az átlagév legkisebb hozama : Qn ( b w + 0-3 —\ I = Q355 • 5 ( t - + 0 0018 /> J Végül az egyáltalán előforduló legkisebb vízmennyiség ; b w + 0-3 t 4- 3 Qabmin Qn 9-5 Vf >0 A tartóssági görbe megszerkesztése az így számított értékekből igen egyszerű. Q m ós Q 35 5 közt egyenes a tartósságok vonala, Q 3S S és Q m,„ között érzék szerint húzható meg, gyakorlatilag ez a rész úgy sem fontos. Q 1 és Q m között pedig próbálgatással úgy kell megrajzolni a görbét, hogy az f 1 és / 2 területrészek kiegyenlítsék egymást (1. ábra). Ha most még az évi közepes vízmennyiségből a közölt táblázatok segítségével a vízszállítás havi közepeit is kiszámítjuk, minden adat a kezünkben van a vízjárás jellemzésére, illetve egy vízerőtelep előzetes telveinek elkészítéséhez. El kell ismerni,hogy a szerző az adatok feldolgo zásával óriási munkát végzett. Hogy ez a munka nem áll arányban az eredménnyel, az nem rajta múli k. A képletek alapjául szolgáló 22 eset közül csak к ettőben voltak 20 évnél hosszabb időszakra vonatkozó napi vízhozamadatai, 13 esetben csupán 4—9 éves adatsorok állottak rendelkezésére. Ilyen rövid észlelési idő alapján a vízjárást jellemző adatokat számítani nem lehet. Hasonló baj az, hogy a csapadék és a lefolyás évi meneteinek számításához a magassági övek szerint csoportosított adatokból egy-egy magassági övre gyakran csak egy-két állomás jut. Ezekkel szemben áll az, hogy a szerző a legjobbat adja, amit lehetett. Alapötlete újszerű és az, aki majd hosszabb észlelési sorokkal újra akar számítani, vagy más vidékre akarja alkalmazni az eljárást, 1. ábra. már járt úton haladhat.
