Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - IX. Szakirodalom

103 az rossz. Valójában nem a mérés rossz, hanem a lefolyás körülményei alakultak a mérés során az addigiaktól eltérően. Különösen két vízfolyás összetorkolása közelében vannak esetek, amikor duzzasztás vagy leszívás folytán erősen ingadozóak az osésviszonyok és a vízmennyiséggörbe pontjai erősen szóródnak,

1 anélkül azonban, hogy az egyes mérések „rosszak'' volnának. Hasonló szóródást válthatnak ki kavicszátonyvándorlások, a jég, valamely távolabb eső malom napi tárolása stb. Matakiewicz könyve nemcsak hasznos számítási segédeszköz, hanem mementó mindazoknak, akik törik-szakad, minden hidraulikai feladatot számítanak. Ez a mindenképen tartalmas munka legértékesebb tanulsága. Dr. Lászlóffy Woldemár. Dr. Ing. Chr. Keutner: Dróthálós kavicstestek alkalmazása a vízépítésben. (Die Verwendung von Drahtnetzkör pern im Wasserbau.) Mitteilungen des ForschungsInstitutes für Wasserbau und Wasserkraft. München. 4. füzet. 1936. R. Oldenbourg, München. 54 oldal, 54 ábra. A szerző a dróthálós kavicstestek gyakorlati alkalmazási módjait, majd azokat a kísérleteket ismerteti, melyeket a dróthálós testek rongálódására vonatkozólag a müncheni kutatóintézet végzett. I. A dróthálós műveket folyókon és vadpatakokon alkalmazzák, mégpedig 1. mint dróthálós hengert, 2. mint zsákot, 3. mint pokrócot, 4. mint szekrényt (Drahtschotterbehälter). Alkalmazásuk Németországban és Ausztriában nagyon elterjedt, aminek bizonyítására a szerző számos vízépítési hivatalt sorol fel, amelyeknek működési területén ilyen művekkel találkozunk. A folyókon dróthálós testekből hosszanti művek (vezetőmű, partvédezet, lábazatburkolás) és keresztirányú művek (mederelzárás, sarkantyú) épülnek. Tartós életűek csak akkor lesznek, ha a hordalék rongáló hatása ellen biztosítjuk őket olyképen, hogy a dróttestek elé lábazati kőhányást teszünk, sőt magát a dróttestet is kőhányással borítjuk. Amennyiben ilyen testekből mederelzárást vagy fenékküszöböt építünk, célszerű annak betonborítást adni. A dróthálós művek legalkalmasabbak fenékkimosások betöltésére és mélyülések továbbfejlődésének megakadályozására, mert hajlékonyságuknál fogva a gödrökbe besimulnak ós rossz fenéktalajon is alkalmazhatók. A dróthálós testeknek különleges fajtája a Lech folyón alkalmazott, jutával bélelt dróthálózsák, melybe kisszemű kotrási anyag is tölthető. Itt mindenesetre szükséges, hogy a hengerek hamar beiszapolódjanak, másként a juta tönkremegy és a henger töltőanyaga kifolyik. A vadpatakokon épített dróthengeres kavicsműveket még fokozottabban kell védeni a hordalék rongálása ellen. Ezért a keresztirányú műveket védőkőhányás alkalmazásán felül még a mű elé és mögé vert cölöpsorral is szokás biztosítani. Sőt fenékküszöböket célszerű védődeszkaborítással vagy betonburkolattal ellátni. A dróthálós művek gyakorlati alkalmazásának ismertetését a szerző rajzokkal és fényképekkel kíséri. II. A dróthálós testek rongálódására vonatkozólag a kutatóintézet obernach-walchenseei laboratóriumában végeztek kísérleteket. A dróthálós testek két okból mennek tönkre. 1. A dróthálót elkoptatja a hordalék. Ezt a koptató hatást úgy mérték, hogy facsatorna fenekére dróthálót, illetve drótszálakat feszítettek ki és a csatornán keresztül hordalékos vizet folyattak. A végén megállapították a drótok súlyveszteségét. A különböző drótfajtáknak kísérleti úton megállapított kopására vonatkozólag a tanulmány táblázatokat közöl, melyekből az derül ki, hogy a drótok a hordaléknak a következő sorrendben álltak ellent : 1. acéldrót, 2. Cuprizett-acéldrót, 3. lágyított vasdrót, 4. rézdrót, 5. horganyzott vasdrót. 36 óra multán a legjobban ellentálló acéldrót súlyvesztesége (012%) a horganyzott vasdrót súly veszteségének csak 11-6%-a volt. Ezekből a kísérletekből az is látható, hogy a drótok meglehetős gyorsan kopnak, tehát hordalék hatásának kitett dróthálós testek csak ideiglenes művekként alkalmazhatók. 2. A drótháló korrózió, illetve elektrolitikus bomlás útján megy tönkre. A rozsdásodás jelenségét ma elektrokémiai úton magyarázzák. A víz mint elektrolit szerepel, az anódul szol1 Lásd Benedek Pál : A Hármas-Körös középvizeinek természete. Vízügyi Közlemények 1935/3. szám, 391. oldal.