Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - IX. Szakirodalom

102 fenék biztosítása szempontjából látszik előnyösnek. Ugyancsak ez a laboratórium kísérletezett a Turkesztán—szibériai vasút töltéseiben elhelyezett kisebb áteresztők helyettesítésére jól bevált szűrőtestekkel, amelyek a vizet áteresztik, viszont a költséges műtárgyak építését feleslegessé teszik. A néhány év óta üzemben lévő szűrőáteresztök nem iszapolódtak el. Az érdekes munka a Lesznajban épülő kétemeletes laboratórium terveinek és építési munkálatainak ismertetésével zárul. Az 2?-alakú hatalmas épület 210x200 m-es alapterületet foglal el. Barry Jenő. Prof. I)r. ing. M. Matakiewicz: A sebességi képlet és alkalmazásai. (Die Geschwindigkeitsformel und ihre Anwendung.) Akademie der Technischen Wissenschaften. Warszawa, 1935. 32 oldal, 10 ábra, 8 táblázat. Mind az elméleti hidraulikának, mind a vízépítési gyakorlatnak már Chézy óta ( 1775) nyitott kérdése a sebességi képlet. Matakiewicz a kérdésnek régi ismerője. Jelen tanulmányában ismét síkra száll az érdességi tényező nélküli képletének

1 védelmében ós 1905-től idevágóan közölt tanulmányainak összefoglalását adja. Fejtegetései során képletének a legkülönbözőbb hidraulikai számításokra való alkalmazását mutatja be. Közölt számtáblázatai a középmélység és esés függvényében azonnal megadják a sebességet és így igen kényelmessé teszik a tervezőmérnök munkáját. Különösen egyszerűen alakul Matakiewicz képletével a duzzasztási görbéknek és a legnagyobb árvízmcnnyiségnck vízállásból való számítása. Képletének védelmezése körül a legkülönbözőbb szerzőkkel folytatott vitájára itt nem térek ki, anrál kevéstté, mert ennek lényege a már említett ismertetésben is megtalálható. Véleményem í-zeririt a teimészetes vízfolyásokra vonatkozó sebességi képlet mindig tapasztalati képlet marad, akár egyes mérések eredményeinek kiegyenlítésével keletkezik — mint a Matakk wiczé •—, akár valamilyen elméletileg felépített formula, amelynek változó együtthatóit tényleges mérésekből vezetik le. Bizonyos, hogy a helyesen felépített képlet érvényességi tartománya tágabb, míg az első típusba tartozó kifejezésformák csak azokon a határokon belül érvényesek, amelyeken belül mérési adatok állottak rendelkezésre és csak akkor jók, ha a képlet szerkesztésére valóban bő és változatos kísérleti anyag szolgált. Ma, amikor a különböző sebességmérési eljárások folytán tapasztalati adatokban nincs hiány, gyakorlati szempontból mindkét úton kielégítő képlethez juthatunk és a tervező mérnököt nem a képlet eredete, hanem az érdekli inkább, hogy melyik képlet használata kényelmesebb. A táblázatok és nomogrammok még ezen a téren is kiküszöbölnek minden nehézséget. A szerző elméleti fejtegetéseinél is tanulságosabb a sebességi képletek használatára vonatkozó sorok olvasása. Hiszen olyasvalaki írja őket, aki a sebességi képletekkel 30 év óta nemcsak elméletileg foglalkozik, hanem akinek széleskörű mérési gyakorlata is van. Matakiewicz szerint valamely sebességi képlet helyességének nem feltétele az, hogy a vele számított vízmennyiségek valamely tetszésszerinti tömeggörbe mérési pontjaival egyezzenek. Képletet ugyanis csak szabályos vízmozgásra lehet szerkeszteni. Ennek jellemzői: 1. egyenletes vízmozgás az egész szelvényben •— a holt terek, örvények és forgók hiánya —, 2. az egyenletes esés, tehát a keresztirányú áramlás, kanyarulat, helyi duzzasztás kizárása. A mérnöki gyakorlatban gyakran vagyunk kénytelenek olyan szelvényekben mérni és reájuk vonatkozó vízmennyiséggörbét szerkeszteni, amelyekben a vízmozgás a fenti értelemben nem szabályos. Ha kellőszámú mérésünk van, a tömeggörbe megszerkeszthető és magábanvéve helyes lesz, de az egyenletes vízmozgás képleteinek ellenőrzésére mégsem lesz alkalmas. Ebből önként következik, hogy viszont az egyébként elvileg helyes képletek nemcsak hogy nem adhatnak helyes eredményeket valamely tetszésszerinti szelvényre alkalmazva, hanem alkalmazásuk egyenesen hibás lehet. A gyakorlati mérnökben megvan a hajlandóság arra, hogy minden feladatot számítással oldjon meg és eközben gyakran megfeledkezik azokról a feltételekről, amelyekhez a képlet érvényessége volt kötve. A modern hidraulikus nem számol minden áron, hanem bevallja tudásának korlátolt voltát és adott esetben laboratóriumi kísérlethez folyamodik. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a vízmennyiségmérés eredménye jó lehet akkor is, ha sem a képlettel számított vízmennyiséggel nem egyezik, sem a tömeggörbébe nem illeszkedik bele. Akinek nincsen mérési gyakorlata, egy-kettőre kijelenti egy mérési eredményre, hogy 1 Lásd Puskás Rezső ismertetését Közlönyünk 1934/3. számában az 533. oldalon.