Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - VII. Vajcsik Lipót: Vízcsőhálózatok fenntartásával kapcsolatos feladatok

85 Fentiek szerint tehát útrendezések alkalmával a vezetékeket az úttengelyhez viszonyítva, de a takarás követelményeinek is megfelelve a szokásos helyre, illetve mélységre kell helyeznünk. Természetesen centiméteres különbségek folytán vétek volna a vezetékekhez nyúlni. A fenntartó mérnöknek mérlegelni kell a helyzetet és az üzemi érdekek föltétlen szükségességét, továbbá a gazdaságosság kérdését szem előtt tartva szabad csak ilyen munkákra költségeket fordítani. A vezetékek nyomvonalváltozása esetén legcélszerűbb az új nyomon 100— 200 m hosszban új vezetéket fektetni. Ezt végpontján ideiglenesen összekötjük a régi vezetékkel, így a vele egyirányú régi rész kikapcsolható, majd az újonnan fektetett szakasz üzembehelyezése után a régi rész kiszedhető. A kikerült csőanyagból új szakaszt létesítünk. Ezt a műveletet folytatva csak egy szakasznak megfelelő új anyagot kell felhasználnunk, egyébként a régi anyagot fektetjük át. A fennmaradó régi anyag viszont más munkánál lesz hasznosítható. Természetesen az átfektetett vezetéket az árok betemetése előtt nyomáspróbának vetjük alá. Térszín változtatásnál sok esetben sikerül a vezetéknek üzemnyomás alatt történő süllyesztése. A csőárkot a cső mellett fokozatosan a kívánt mélységig leássák, majd a vezeték alól is kiszedik a földet úgy, hogv a csövek csak egy-egy kisebb földpilléren fekszenek fel. Homokos anyagnál a cső súlya alatt lassan-lassan enged a talaj és leereszkedik a vezeték. Agyagos talajnál egy-egy lapáttal egyenletesen emeljük ki a csövek alól az anyagot a föld-pillérekből és így idézzük elő a süllyedést. Az esetleg meglazuló tömítéseket azonnal rendbe kell hozni. Igen jó sikerrel alkalmazzuk ezt az eljárást kisebb csöveknél, de az USA-ban nagy (750 mm) átmérőjű csövek süllyesztésénél is bevált. (7.) Ilyen esetekben emelőcsavarokkal is aláfoghatók a csövek és csavarhajtással történik a süllyesztés. Emelőcsavarokkal a vezetékek emelése is megoldható, ekkor azonban a csöveket falazott pillérekkel kell aláfogni. Emelés szüksége esetén legcélszerűbb szakaszosan új vezetéket létesíteni, hasonlóan, mint a vízszintes helyzetváltoztatásnál, még pedig, ha termett talajon maradunk, a régi csőgödör padkáján. Töltött talajban acélcső alkalmazása ajánlatos, kisebb feltöltés esetén flexibilis kötésű öntöttvas cső is használható. Nagyobb töltéseknél falazott pilléreket kell a csövek alá építeni. 6. Különböző vízművek vezetékeinek összekötése. Olyan közterületeken, hol az emberi fogyasztásra szánt kifogástalan vizet vezető csöveken kívül más : tűzvédelmi, ipari, öntözési stb. célokra szolgáló, esetleg egészségi szempontból kifogásolható vizet szállító vezetékek is haladnak, különös gondot kell fordítani arra, hogy e vezetékből ne kerülhessen be víz az ivóvizet vezető hálózatba. Előfordult, hogy tűzvédelmi célokból e különböző hálózatokat egymással összekapcsolták és a két hálózatot csupán a tolózár választotta el egymástól. A tolózár hibájából vagy gondatlan kezeléséből eredő sok üzemi és anyagi kellemetlenségen kívül igen súlyos következmények származhatnak abból, hogy a fogyasztókhoz fertőzött víz kerülhet. Az ilyen átkötéseket rendes körülmények között kerülni kell. E kérdésnek az Egyesült-Államokban igen nagy irodalma van. A tűzesetek által veszélyeztetett élet- és vagyonbiztonság védelme céljából igen sok ilyen átkötést (cross-connection) létesítettek. A biztosító társaságok az egészségi veszélyek csökkentésére két tolózár közé két visszacsapó szelep beépítését javasolják, hogy így az esetleg fertőzött víz ne kerülhessen be az ivó-vízvezetéki hálózatba. (4. ábra.) Ma már azonban a vízművek fellépésére az egészségügyi hatóságok a legtöbb államban megtiltják ezeket az átkötéseket, mert igen sok hiba fordulhat elő korrozió,