Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

4. szám - IV. Vajda András: Oroszország vízépítési problémái

687kell elbírálni, ez pedig egyformán történik akár havazásra, akár esőre van kilátás. Az eső és havazás közötti téli differenciálprognózis elkészítéséhez azután már csak annak mérlegelésére van szükség, vájjon a csapadék átesési terében minő hőmérsékeloszlás vár a leeső hóra és vájjon e hőmérsékleti viszonyokban van-e kilátás eltolódásra. A kifejtett elvek alapján az újabb időprognosztika nemcsak a csapadékhullás előrejelzésére, hanem a valószínű csapadékalak megadására is törekszik. Régebben a téli félév időprognózisai általában „csapadékról" beszéltek, mert az egyes csapadékalakok keletkezése nem volt kellően tisztázva és mert az esési tér hőmérsékleti viszonyait sem tudták a kellő finomsággal előre jelezni. Az ú. n. norvég prognóziseljárások, a frontok és levegőfajták elméletének kiépítése óta azonban ez a lehetőség is megnyílt, aminek az lett a külsőleg is feltűnő következménye, hogy a korszerű meteorológiai prognózisokból eltűnt a „csapadék" kifejezés és annak helyébe a téli félévben is a csapadékalaknak lehetően pontos megjelölései (eső, hó, havas és ólmos eső, és ezen jelenségeknek időbeli, valamint területi eloszlására vonatkozó kijelentések) léptek. Ezeknek a csapadékalak-prognózisoknak igen fontos gyakorlati szerep jut, mert a csapadék halmazállapotának a gazdasági élet legváltozatosabb területein roppant kihatásai vannak. A nyilvánvaló hidrológiai jelentőségen felül különösen a közlekedés, az elektromos távvezetékek karbantartása, a téli sportok, bizonyos mezőgazdasági és vegyi áruk szállíthatósága szempontjából és az őszi vetések fagvkárosodása terén van a csapadék halmazállapotának döntő befolyása. Mindezen gyakorlati érdekek számára ugyanis roppant nagy különbséget jelent, vájjon egy bővebb csapadék esővízzel árasztja-e el, vagy hótakaróval borítja be az ország földjét. IV. Nagyobb havazásra vezető időjárási helyzetek Magyarországon. Az előadottakkal elvileg kimerítettem azokat a feltételeket, amelyek között havazás keletkezhetik. Célszerűnek látom azonban ezeket az elveket gyakorlati nyelvre is átfordítani, amennyiben röviden bemutatom azokat a legfontosabb időjárási helyzeteket, amelyek Magyarországon bőségesebb hóesésre adnak alkalmat. A hóeséshez az szükséges, hogy egyrészt kellő arányú csapadékképző folyamat (emelkedő légmozgás) legyen biztosítva,

1 másrészt pedig a már lehulló csapadéknak nem szabad lényegesen 0 fok feletti hőmérsékletű téren áthullania. A havazás előrejelzéséhez tehát egyrészt csapadékprognózis, másrészt az alsó légtérre vonatkozó hőmérsékleti prognózis kell. Bőségesebb csapadékképződés egyrészt a hegységek légtorlódási oldalán, másrészt az időjárási frontokon lehetséges. A mai Magyarországon a domborzati okokból származó torlódási csapadék kisebb jelentőségű, a lényegesebb havazáso1 Egyidőben divatos volt a csapadékképződésnek még egy további ft-ltételét emlegetni, az ú. n. kondenzációs magvak jelenlétét a légkörben. Ezt a tényezőt azonban nyugodtan kihagyhatjuk a játékból, mert ha igaz is, hogy a csapadékképződés mindig kondenzációs magokon indul meg, mégis nem szabad elfelejtenünk azt, hogy ezek a kis partikulumok a légkörben mindig oly óriási bőségben vannak jelen, hogy hiányuk miatt sohasem maradhat el a csapadékkeletkezés.