Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

4. szám - IV. Vajda András: Oroszország vízépítési problémái

676Építkezési felszerelés. Az első építkezéseknél majdnem kizárólag kézi munkával dolgoztak. Később, részben a munka méretei miatt, részben a külföldi konzultánsok hatása következtében megkezdődött a külföldi építési felszerelés beszerzése. Nemsokára feltűnnek az építéseknél az első amerikai és német új exkavátorok, hogy a régi lerongyolódott, háborúelőtti példányok helyébe lépjenek. Marion, Bucyrus, Menck. Koppel, Weserhütte gőzlapátjai és draglinejei és Lübeck és Krupp vederláncos oxkavátoraival egyidejűleg megjelennek a Chicago pneumatic, az olasz Cerepelli és a német cégek kompresszorai és perforátorai, az amerikai ejtő-fúrógépek (Sonderson, Keystone), fúrókovácsológépek (Climax stb.), német és amerikai keskenyvágánvú motorkocsik, amerikai dumpcarok, amerikai és német traktorok és graderek, német, amerikai betonkeverők, német és olasz kőtörők (Krupp, Ibag, Rex stb.), amerikai és német gőzkalapácsok és acél szádfalak (Larssen, Gutehoffnung. Lackawana stb.), német folyékony levegő robbantási célokra (Siemens), cseh, osztrák, német mozdonyok, kavicsosztályozó, acélvágó- és hajlítógépek, Jägerrendszerű út- és rézsübetonozógépek, vibrátorok és torkretgépek, guy- és stifflegderrickek, vasúti nyomtávú gőzdaruk és sok más felszerelés. És kísérletképen a, moszkvai metro építésénél — feltűnnek a holland betonszivattyúk is. Majdnem egyidejűleg az import megindulásával megkezdődik az építőfelszerelés gyártása az orosz gyárakban is. Kompresszorokat, szivattyúkat, betonkeverőgépeket már azelőtt is gyártottak az oroszok sok más építési felszereléssel együtt, de most az amerikai és német modelek után megkezdik a nagy Marionrendszerű hernyó- és vasúti típusú exkavatorok, továbbá az acélderrickek, vibrátorok és betonszivattyúk gyártását is. A minőségben egyenlőre nagy különbség van. Az exkavátorok foga éppoly hamar törik, mint a kőtörők tengelye vagy pofája, a motorkocsik is primitívek, nem bírják a nehéz munkát úgy, hogy az építések megkezdésénél a vezetőség legfőbb gondja, hogy valahol külföldi felszerelést szerezzen be, még ha erősen használt állapotban is. Minthogy azonban, mióta az orosz gyárak is megkezdték a gépek gyártását, felszerelést külföldről már alig importálnak, többnyire be kell érni a belföldi gyártmányokkal. Ezért az építést vezető mérnökök a legtöbb esetben a régi módszer szerint építenének legszívesebben, vagyis ásóval, csákánnyal és talicskával. Persze ebben a talicska előnybe részesítésében sok a kényelemszeretet is, mert hát sokkal könnyebb megszervezni a munkát a régi, primitív módon, meg aztán a gépfelszerelés teljesítményéért felelni is kell. Viszont az orosz munkással nehéz pontos gépmunkát végeztetni. Nem vigyáz a gépre és nehezen tudja megérteni, hogy azt egészen máskép kell kihasználni, mint a lapátot. Itt mutatkozik leginkább a fegyelmezettség hiányának súlyos következménye. Míg az építésvezetők többnyire húzódoznak a gépek használatától, addig a tervezők túlságos szeretettel gondolják ki a legkomplikáltabb, mechanizált munkafolyamatokat. Pedig néha tényleg előnyösebb a lapát és a talicska, mint a gép. így van ez a beton faformáinál is, ahol az építésvezetők nagy pazarlással a régimódi stabil, teljes formákat építik fel legszívesebben, míg a tervezők a legmodernebb amerikai rendszerű siklóformákat tervezik. Van persze sok építkezés, ahol megtalálják a helyes középutat. A munkások alacsony teljesítményeiről már esett szó. Az építőanyagokban