Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

4. szám - IV. Vajda András: Oroszország vízépítési problémái

661 szolgáltatja. Maga a Víg-tó körülbelül 100 km hosszú, ebből 50 km a két partnak zsilipközti távolsága 5 milliárd m

3-es tárolásával ez a tó 300 m

3-re szabályozza a Víg-folyó vizét. A szintszabályozás egy a dvojci vízesés helyén épült betongát vasszegmentzsilipjei által történik (4 X 12 méter széles és 4 méter magas szegment). A közel százméteres szintkülönbség a Víg-tó és a Fehér-tenger közt tíz zsilip között oszlik fel. A dvojci gáttól eltekintve még négy gát van a Víg-folyón, úgyhogy minden folyólépcsőszakaszra két zsilip jut. A zsilipek nagyrészt kétkamrásak, de vannak egykamrásak is. Maga a csatorna részben kisebb tavakat használ ki, részben a felduzzasztott Víg-folyót, de sok a sziklába vájt vagy az agyagos talajba mélyülő csatornaszakasz is. A zsilipek esése 4 és 18 méter között váltakozik. Előbbi eséssel a Fehér-tenger kijáratánál, utóbbival a 11-es számú kettős zsilipnél találkozunk. A kamrák hossza 133 méter, szélességük pedig 14-5 m, a hajózási mélység 3-6 m. Nagyrészt sziklaalapon állnak, sőt van sziklába vájt falú zsilip is, de vannak agyagos talajon épült zsilipek is. Ez utóbbiaknál a zsilipfok és falak farácson nyugszanak és a kamra feneke is gerendákból álló négyzetalakú sejtekből áll, melyek kővel vannak megtöltve és két sor kátrányozott, kóccal vízhatlanná tett deszkapadlóval vannak fedve. Egyébként csak a zsilipfők vannak teljesen betonból, míg a kamrafalaknak csak az alapja, amennyiben a sziklaalapzat egy 1-—5 méter magas betontalapzattal van kiegyenlítve. Maguk a kamrafalak faszerkezetből állnak. Két oldalon gyalult, 20 cm-es gerendákból összerakott 2x2 méteres függőleges reteszekből, melyek részben agyagos homokkal, részben agyaggal vannak megtöltve. A kamra belsejét alkotó felületeknél a gerendák különös gonddal vannak egymásra illesztve és kátránnyal beeresztve. A kapuk függőleges tengelyek körül forgó kétszárnyú, a kisebb nyomásoknál fa, a nagyobb nyomásoknál vasszerkezetek. A legnagyobb nyomás 14 méter (9—10 méterig fakapuk). A szintkiegyenlítést szolgáló függőleges 3 méter átmérőjű hengerzsilipek közvetlenül a kapu előtt, oldalt vannak a zsilipfőben elhelyezve. Ezeknek a zsilipeknek csak a váza van vasból, felületük 10 cm-es fadongákból áll. A zsilipek alatti vízvezeték 3 méteresről 5 méteresre bővül, a zsilipek egy részénél a betonban kerüli meg a kapukat, másutt pedig alagútszerűen a sziklába van vájva. Vannak vasbeton vezetékek is a kamralépcsők alatt, többnyire a középső zsilipfőknél. A duzzasztógátak melletti zsilipeknél vészkapuk vannak beépítve, melyek a felső zsilipfő előtt oldalreteszekbcn nyugszanak és függőleges tengelyű szektorokból állnak. Az egyes zsilipcsoportok alsó zsilipéinél pedig arra az esetre, ha az alsó zsilipfőn javítási munkát kellene végezni, tartalékkapuk vannak felszerelve, melyek ferdén alátámasztható vízszintes tengely körül forgó fatáblákból állnak és normális viszonyok közt betonlapokkal megnehezítve a csatorna fenekén nyugszanak. A zsilipekhez vezető falak ugyancsak fareteszvázból álló szerkezetek. A zsilipkamrák feneke, amennyiben sziklából áll, burkolat nélkül van hagyva. A nagyobb duzzasztógátak középső része betonból épült. A szintet, mint a dvojci gátnál már említettük, 12 méteres vasszegment-zsilipek szabályozzák, melyek betonpillérek közt vannak beépítve. A szolgálati hidak faszerkezetűek. A betongát egy része ugyancsak gravitációs típusú, de zsilipek nélküli és a normális vízmennyiség és a jég levezetésére szolgál (60 m hosszú). A gát többi része vagy földtöltés, vagy kőhányásból áll. A földgátaknak agyagos diafragmájuk van, míg a 16 méter víznyomás alatt álló kőhányásgátat (rockfill) kettős deszka-