Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

4. szám - IV. Vajda András: Oroszország vízépítési problémái

660 Öntözőrendszerek. Amerika ma 8 millió hektárt öntöz, míg Oroszország 3-5 milliót. Indiában 20 millió, Egyiptomban 3 millió, Spanyolországban 1-5 millió hektár van öntözés alatt. Amerikában összesen körülbelül húszmillió hektár öntözésre érdemes, illetőleg öntözést kívánó föld van. Amerikában jelenleg az Imperial-völgyben épül új öntözőrendszer a Coloradofolyón 300,000 hektár öntözésre. A Columbia-folyón a Platten stb. ugyancsak nagyszabású rendszerek épülnek. Vízerőkihasználás terén a különbség már sokkal nagyobb, mert míg az öntözések terén a szovjet a cári kormánytól nagy kiépített rendszereket vett át, addig a vízerőépítés terén a régi rendszer alig tett valamit. A háborúelőtti Oroszországban 1 millió Kw-nyi villany telepből csak 12,000 kw volt vízerőtelep. Ma 5 millió kw teljesítőképességből körülbelül 1 millió kw a vízerőtelep. Az USA-ban ezzel szemben 40 millió kw teljesítményből 11 millió a vízerő. A Coloradón (700,000 kw), a Tennesseen, a Columbián stb. körülbelül 1-3 millió kw van építés alatt. Oroszországban 400—500,000 kw. 900,000—1,000,000 kw-nyi vízerőtelepével Oroszárszág egyébként az államok sorában e téren a tizedik helyen áll. USA, Kanada, Olaszország, Németország, Svéd-, Norvég-, Franciaország, Svájc és Japán után. A víziutaknál nehezebb az összehasonlítás. Amerika persze e téren is vezet. Még pedig nemcsak a már kiépített víziutak hosszával és nagyságával, hanem az építés alatt álló munkákkal is. Eddig Amerika megépítette a víziösszeköttetést a nagy tavak és a mexikói öböl között (az Ohio lépcsőzése, Mississipi-szabályzás). Megvan a kanadai összeköttetés a nagy tavakból a Niagara megkerülésével a St. Lawrence folyamba (Weiland canal), a Cape—

Cod-csatorna, hogy a Panamáról ne is beszéljünk. Jelenleg folynak a zsilipezési munkálatok a Mississipin (27 zsiliplépcső, 2-70 mély hajóút) folynak a Missourin és a Columbia-folyamon a nagy duzzasztási munkálatok. Bővítik a Cape—Cod-csatornát. Ezzel szemben Oroszországban megépült a hatalmas dnyepri gát, mely a folyamot hajózhatóvá teszi, megépült a 19 zsilipből álló 3-6 méter hajózási mélységű 200 km hosszú fehértengeri csatorna és épül a 12 lépcsős, 128 km hosszú Volga— Moszkva-csatorna. Mindezekből világosan kitűnik, hogy Amerika nemcsak a kész műveknél sokszorosan felülmúlja Oroszországot, hanem az építés irama ma is, még a gazdasági válság ellenére is összehasonlíthatatlanul nagyobb. Viszont ha az új építkezések méreteit nézzük, a többi államoknak már erős versenytársa a Szovjet. Egyes csatornarendszerek, vízierőművek méreteik és konstrukciójuk sajátosságánál fogva megérdemlik, hogy részletesebben foglalkozzunk velük. A csatornarendszerek közül a legérdekesebb a Fehér-tengert az Onyega-tóval összekötő hajózási csatorna. Mint már említettem, a csatorna 200 km hosszú, ebből körülbelül 50 km a Víg-tóra esik, a többi részben tiszta csatornaszakasz, részben pedig folyószakaszoknak és kisebb tavaknak duzzasztása által keletkezett mesterséges víziút. A csatorna az Onyega-tó északi csücskénél, Povinyecnél kezdődik 35 méter szinten a tenger felett. Onnan 7 zsilippel kapaszkodik fel a 70 m-rel magasabban fekvő vízválasztóra. Az első öt kétkamrás zsilip közvetlen egymásutánja alkotja a povinyeci lépcsőt. A következő három zsilip a vízválasztóra visz, míg a kilencedik már a Víg-tóra való leereszkedést szolgálja. A vízválasztón a zsilipezéshez szükséges vizet egy gátak által felduzzasztott tóba vezetett patak