Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - III. dr. Széchy Károly: Talajvízsüllyesztéses alapozások Magyarországon

47 (Lásd б/Ь ábra.) Példáid Sonkádon 2 hónapi üzem után 5 km távolságban, a faluban levő minden kút vízállása 1 m-rel lejjebb szállt. Emiatt az időbeli eltolódás miatt nehéz azután a megfigyelési eredményekből is számítani a hatótávolságot. Az б

/b ábrán látjuk, hogy a hatótávolság még hónapok multán is érzékenyen növekszik. De a kútvízállás (

h) és az x távolságban megfigyelt pont vízállása (z) már 10 nap után nyugalmi helyzetbe jön (v. ö. később a talajvíszínsüllyesztés üzemének megindításával a 15. sz. ábrán) és azután többé nem változik jelentékenyen. Ennek alapján általában véve R

0 alábbi képletében elegendő, ha 3—10 napi időtartamot veszünk fel. Eontos dolog még, hogy milyen messze esik a legközelebbi természetes vízfolyás, mert nyilvánvaló, ha R értéke ebbe belevág, ezen túl már nem mehet, mert ennél állandó és folytonos vízutánpótlást kap. Ez tehát R értékét erősen lecsökkentheti, esetleg 100—300—500 m-re is. (Lásd 6. ábra.) 6. ábra. A vízfolyás közelségének hatása a talaj vízszínsüllyesztésre. (Schultze után.) — Einfluss der Nähe eines Wasserlaufes auf die Grundwasserabsenkung. (Nach I. Schultze.) Becslésen kívül R értéke meghatározható még pontosabban is : ß képletekkel számítás útján. Sichardt empirikus képlete : R -— 3000 s . \

/k, ahol s a legnagyobb süllyesztés. Weber szerint a hatótávolság egyes kútnál : ahol T a szívási idő, II a szűrőréteg teljes magassága és ß az anyag hézagtartalma. Köralaprajzú kútelrendezésnél több kút esetén : ahol R

0 az egy kútra számított kihatási távolság és A a kör sugara (v. ö. 4/a. ábra) és négyszögalaprajzú többkutas telepnél : * = ß

0. e R Ahol R

0 ismét az egy kútra számított kihatási távolság és a, illetőleg b a négyszög ol dal hosszúságai. Y Megfigyelő-kutak beépítése útján. R = VR

2O+A

2,