Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - III. dr. Széchy Károly: Talajvízsüllyesztéses alapozások Magyarországon

43 Я

2 — [In R — In г) я к •(4) egyenlet adja a kút vízhozama és a depressziógörbe alakja közötti összefüggést. A talaj vízszínsüllyesztés azonban a gyakorlatban nem egy, hanem rendesen több kútból való vízelvonás útján történik. A többkutas süllyesztés képleteit Forchheimer vezette le. (Lásd 3/c. ábra.) Jelöljük j h, h

2 h

ne[ ®H= a kutakban levő lesüllyesztett vízállásokat, П, r

2 r

nel a megfelelő kútátmérőket és ?i> Ч2 ?„-el. az egyes kutakból szivattyúzott vízmennyiséget. z legyen a P pontnál levő talaj víztükör magassága a vízzáró réteg felszíne fölött, х

ъ x

2, x

n az egyes kutaknak ugyanezen P ponttól mért vízszintes távolsága. 3/c. ábra. Több szűrőkutas elrendeli a kutak száma és \ egy állandó, zé

s- ~ Mehrbrunnenanlage. mely annak a kútvízállásnak felel meg, ami akkor állana be, ha a Q=qi + q

2 + <7„ teljes vízmennyiséget egyetlen r sugarú kútból szívnánk el. (Közepes kútvízállás.) A több kútból való egyidejű szívás következtében elért süllyesztés általános egyenlete tehát z

2 — k 4i (In X

! — In rj -f -Ц- (In x

2 — In r

2) + v . (In x

n — In r

n ) nk v " nk 4 " 2/

1 ' n к ha r

x = r

2 = = r

n és <7i = q

2 = q

n\ vagyis, ha mindegyik kút egyforma és mindegyikből egyenlő vízmennyiséget szívunk el, akkor a képlet egyszerűbb lesz : nq 1 z

2 — A„

2 =—

г t-lnxi-x., ,r„ — Inr) (5) ixk vagy ha nq = Q és h

2 — h

0

2, továbbá h értékét a (4) egyenletből kifejezve ide behelyettesítjük : , Q , ~ / Henkln R (In X, . x, x„ ).... (6) n Még egyszerűbb alakot nyer ez az egyenlet, ha az egyforma kutak egy kör kerületén feküsznek és a kör középpontján vizsgáljuk a süllyesztést. (Lásd 4/a. ábrát.) Ez esetben ftZ x

v ít x

n értékek helyébe a kör A sugara lép és képletünk lesz : H

2— z

2=— (hi R — In A) (7) 3/c. ábra. Több szűrőkutas elrendezés. — Mehrbrunnenanlage.