Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
1. szám - III. dr. Széchy Károly: Talajvízsüllyesztéses alapozások Magyarországon
44 A gyakorlatban általában törekszünk a zárt-idom alaprajzú kútelrendezésre, mint azt még a továbbiakban is látni fogjuk. A (7) egyenletet szokták az összes ilyen zártidomú kútelrendezésre alkalmazni, azzal a megközelítéssel, hogy a kép•í. ábra. Többkutas telepek ; a) kör, b) zárt négyszögű alaprajzi elrendezésben. — Mehrbrunnenanlagen von kreisförmigen (a) und von rechteckigem (b) Grundriss. letben szereplő A érték az idom alapterületével egyenlő nagyságú kör sugara. Például a 4/b. ábrán látható zárt négyszög esetén, ha a és b a négyszög oldalhosszai és a továbbiakban már elég jó közelítéssel a (7) képlet alapján számolhatunk. Végül igen fontos annak a vízmennyiségnek a megállapítása, melyet a talajvízszínsüllyesztésnél alkalmazott kút adott esetben egyáltalán felvenni, befogadni képes. Ezt az értéket Sichardt 1 vezette be a talaj vízszínsüllyesztés elméletébe. Valamely kút befogadóképessége (f) a beáramlási keresztmetszettől (hasznos szűrőfelület) és a talajvíz beáramlási sebességétől függ. A beáramlási sebesség pedig bizonyos határt túl nem léphet, vagyis minden talajnemben van a talajvíznek egy jellemző határsebessége, mely a kútköpenynél kialakuló eséstől függ. A finomabb szemszerkezetű talajok kisebb, míg a durvább szemszerkezetű talajok nagyobb áramló vízsebességet bírnak el, tehát а к értéknek bizonyos függvényei. Л er/eAeJt o/a. ábra. A határesés (i 0) és a talaj áteresztőképességek (k) közötti összefüggés. (Sichardt szerint. )— Beziehungen zwischen dem Grenzgefälle (i 0) und dem к-Werte. (Nach W. Sichardt.) W. Sichardt: Das Fassungsvermögen von Rohrbrunnen. Berlin. Springer. 1928.