Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - V. Ihrig Dénes: Az 1935. évi mohácsi jegesárvíz

484 is mutatja. Ez alkalommal a Paks—Baja közötti dunaszakaszon már előzőleg is torlódva állott a jég, majd megindult és igen sűrű zajlással haladt lefelé. Ez a jég a Kiskőszeg (Batina) feletti és lassanként teljesen elfajuló kanyarulatban a Mohács környékéről már előbb elindult jéggel együtt ismét megakadt, összetorlódott, az összetorlódás felfelé haladt Mohácsig s így a Mohács—Bezdán közötti egyéb helyi tényezők (zátony, mederszűkület) hatása által támogatva, 19—20 km hosszú hármas jégtorlasszá fejlődött ki. Jégtorlasz tehát ott keletkezik, ahol a zajló jég haladása közben az előbb említett helyi tényezők hatására, tehát valamiféle mederakadály, vagy irányváltozás következtében sebességéből annyit veszít, hogy az egymás fölé és alá csúszó, 2. ábra. Az árvíz lefolyása a paks—gombosi dunaszakaszon. valamint összetömörülő jégtestek a súrlódást legyőzni nem tudják és megfeneklenek {zátonyok hatása), a hirtelen irányváltozást követni nem tudják és megakadnak (kanyarulatok hatása), vagy pedig a parthoz tapadnak és ékszerűleg vagy boltozatszerűleg összeszorulnak (mederszűkület hatása). Ez a torlódás azután természetszerűleg visszahat a vízállásra, mert a jég által felülről is lezárt, esetleg eltorlaszolt, tehát megszűkített mederben az érkező vízmennyiség csak magasabb vízállás mellett tud lefolyni. A torlasz feletti víz színe annyira emelkedik, hogy nagyobb nyomásával az átfolyó víz sebességét növeli, tehát a megszűkített szelvény emésztését fokozza, egyben pedig a medren kívül, a hullámtereken keres magának helyet és így biztosítja lefolyását. A meder erősebb eltorlaszolásánál és nagyobb érkező víztömegnél a nagyvízszint megközelítő, sőt meghaladó vízállással is folyhat le a víz mindaddig, míg a jégtorlaszt megemeli, támaszaitól megszabadítja, majd elragadó erejével megbontja és elviszi.

1 1 A folyók jégviszonyaira vonatkozólag lásd bővebben Lászlóffy Woldemár : A folyók jégviszonyai, különös tekintettel a magyar Dunára. Vízügyi Közlemények 1934. évf., 3. füzet.