Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - IV. Trummer Árpád: A magyar öntözések néhány vitás kérdése

462 I. Szükséges-e az öntözéses gazdálkodás ? Ebben a kérdésben a szembenálló felek főképen az éghajlati viszonyokkal és a gazdasági szempontokkal igyekeztek érvelni, tehát én is ebben a sorrrendben foglalkozom a kérdésre vonatkozó adatokkal. a) Éghajlati viszonyok. Először is vizsgáljuk azt a közismert ellenérvet, hogy az éghajlati — elsősorban a csapadéki — viszonyok hazánkat nem kényszerítik az öntözéssel való gazdálkodás bevezetésére, mert az évi csapadék mennyisége elegendő a rendszeres mezőgazdasági termeléshez. A csapadék évi magassága (h) és az évi közepes hőmérséklet (t) közötti összefüggést a félszáraz mezőségi éghajlat felső határára nézve a h =20í+200, míg a nedvesebb erdőségi éghajlat alsó határára nézve a A=20í+400 kifejezés adja meg. Ezek szerint a nagy magyar Alföld 10-7 C°-os évi középhőmérséklete alapján 414 mm évi csapadék volna az az alsó határ, amelynél még lehetséges a rendszeres gazdálkodás, 614 mm pedig az a felső határ, amelynél már a zárt erdők életfeltétele is megvan. Ez az öntözés ellenzőinek igazát látszik igazolni, mert az Alföld csapadékának évi átlaga valóban e két határ közé esik. A mezőgazdasági művelés vízszükségletének megítélésekor azonban ma már túlhaladott álláspont a csapadék évi mennyiségére való hivatkozás. Hiszen lehetséges, hogy 4—500 mm-nyi csapadék csaknem teljesen a téli félévben hull alá, a nyári félévben pedig alig van eső. Marseille vidékén az 576 mm-es évi csapadék ellenére is nélkülözhetetlen az öntözés, mert nyáron néha hónapokig nincs eső. Madrid környéke évi 420 mm-es csapadékával szintén reá van utalva a csekély nyári esők pótlására, de öntözésre szorul a felsőitáliai Monfalcone vidéke is, noha ott az évi csapadék összege az 1921—1927. évek átlagában 1150 mm volt. A nyári félév (április —szeptember) csapadéka átlagban 694 mm volt, de minimumként 297 mm-t észleltek, amiből a július—augusztusi évnegyedre csak 89 mm jutott. Nyilvánvaló ezekből, hogyha valamely vidék öntözésének szükséges volta tekintetében akarunk ítélni, a csapadék évi mennyiségén kívül az esők megoszlását és a nyári félévre jutó esőmennyiséget is figyelembe kell venni. Még az sem mindig döntő körülmény, ha a nyári félévben annyi a csapadék, amennyi a növényzet vízszükségletét fedezi, mert ez függ még a téli félév csapadékától is, hiszen ez az, amiből a talajnak a növényzet által felhasznált vízkészlete újabb pótlást talál. Krüger és Zunker a növénytermeléshez szükséges nyári csapadék havi mennyiségeit a következő minimális értékekben határozták meg : ápr. máj. jún. júl. crag. összesen. Krüger 40 60 70 60 50 280 mm Zunker 50 60 60 60 60 290 mm