Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
3. szám - IV. Trummer Árpád: A magyar öntözések néhány vitás kérdése
A MAGYAR ÖNTÖZÉSEK NÉHÁNY VITÁS KÉRDÉSE. írta: TRÜMMER ÄRPÄD. Az utolsó ötven év alatt a gazdák világszerte a termelés fokozására törekedtek. Ezt követelte a Föld népességének rohamos szaporodása és elősegítette a mezőgazdasági gépipar fejlődése, a műtrágyák és általában a mezőgazdasági kémia óriási haladása. A nagyobb termések alkalmasak a termelési ár leszállítására. Utóbbi pedig az éles világverseny miatt az olcsó szállítás mellett az értékesítés legfontosabb tényezője. Az olyan országok, ahol az éghajlat miatt nem lehetett a fokozottabb termelést elérni, kénytelenek voltak az öntözéses gazdálkodás elterjesztésével segíteni, hogy ezáltal a gazdasági küzdelemben versenyképesek maradhassanak. Ez az áramlat hazánkat sem kerülhette el és az utóbbi évtizedben a közvélemény csaknem állandóan foglalkozott az Alföld nagyarányú öntözésének kérdésével. Két egymással szembenálló tábor keletkezett : az egyik az öntözések gazdaságos voltát, sőt gyakorlati lehetőségét is tagadásba vette, a másik pedig több millió holdnyi öntözés mielőbbi megvalósítását sürgette. A vitában a középúton haladók hangja hallatszott a legkevésbbé, pedig talán ezek elgondolásai — amiket néhai Sajó Elemér is teljes mértékben osztott és az adott lehetőségekhez képest megvalósítani is törekedett — jártak legközelebb a magyar viszonyokhoz. Az évek folyamán szóban és írásban elhangzott viták során a szembenálló felek az öntözések ügyében a legkülönbözőbb érveket sorakoztatták fel, de egyik részről sem mutattak be olyan adatokat, amelyek a magyar öntözések szükségességére vagy terjedelmére nézve szabatosan támasztották volna alá állításaikat, noha a számokból eredő egy-két következtetés sokszor sokkal élesebben világít reá egy-egy kérdésre, mint sok más, nem egyszer tetszésszerint csoportosítható érvek halmaza. A viták gyújtópontjában főképen a következők állottak : a mi éghajlatunk alatt szükséges-e az Alföldön a rendszeres jó gazdálkodáshoz az öntözés és ha igen, milyen terjedelemben, továbbá, időszerű-e már az ilyen gazdálkodás ? A következőkben ezt a két kérdést óhajtom a statisztikai adatok és tudományos észlelések megvilágításába hozni és az ezekből levonható következtetéseket előadni. Nem érintem ez alkalommal az öntözés jövedelmezőségének szintén sokat vitatott kérdését. Főképen azért nem, mert az utóbbi években közzétett nagyszámú adat eléggé tisztázta a jövedelmezőség kérdését, ami egyúttal az öntözésekre fordítható befektetés költségére nézve is döntő. Azonkívül a jövedelmezőség vitája csak akkor lehet időszerű, ha az előbb említett elvi fontosságú kérdések az öntözés javára dőlnének el, tehát elsősorban azok tisztázása szükséges.
