Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - III. dr. Várszeghy János: Az újjászervezett víziforgalmi statisztika első négy esztendejének eredményei (19311934)

450 A dunai forgalomban a 3. sz. ábra tanúsága szerint mindenkor a gabona, só, szén és nyersolaj szállítmányok játszották a főszerepet, amit az egész forgalomhoz való százalékos viszonyítás alapján az alábbi adatok szemléltetnek : A szállított mennyiség %-ban 1931 1932 1933 1934 Gabona \ 1 felfelé .... 00-9 46-0 39-5 43-8 \ 1 lefelé 5-5 4-4 30-3 13-7 Só 1 1 felfelé — — — — 1 lefelé 10-7 11-5 9-4 11-0 Szén 1 felfelé 1-6 4-1 5-0 6-8 1 1 lefelé 46-4 28-8 13-8 19-0 Nyersolaj \ 1 felfelé 20-6 32-9 37-0 28-9 ! lefelé 01 0-5 0-1 0-2 Egyéb áruk 1 i felfelé 16-9 17-0 18-5 20-5 lefelé 37-3 54-8 46-4 55-5 A víz ellenében irányuló szállításoknál a gabonaneműeknek mindegyik évben kimagasló helyzetük volt, kiváltképen Jugoszlávia és Románia voltak — a számukra rekordtermést jelentő 1931. évben — feltűnően magas hányaddal képviselve. A víz mentében történt forgalomban viszont már egy árunak sincsen annyira jelentékeny szerepe, mint azt a felfelé menő küldemények között láttuk. A sok között mégis legkiemelkedőbbnek mondhatók a szénszállítmányok, némely esztendőben azonban, mint például 1933-ban, itt is a gabona áll az első helyen. A gabona különben az a küldeményfajta, melynek révén a magyar viszonyok is némi befolyást gyakorolnak a hazánk területén át lebonyolódó forgalom kialakulására. A helyzet általános megítélésénél ugyan nem igen vevődik ez észre, hanem csak akkor, ha a részleteket is megtekintjük. Az 1931. évben például a magasra szökő arányszám kialakulásához kétségtelenül hozzájárultak a magyarországi jó termés után vevőre talált és vizén továbbított gabonaküldemények is, bár a jelzett évben — mint már említettem — inkább a jugoszláviai és romániai szokatlan bő terméseredmények következtében a szélrózsa minden irányába továbbított rakományok mennyisége duzzasztotta meg. A rákövetkező évben a visszaesés a jóval kedvezőtlenebb terméseredmények folytán teljesen érthetővé válik. A legutolsó két év adata azonban egészen ellentétes irányban mozog, mert bőségesebb aratás mellett kisebb, rosszabb termés mellett nagyobb volt gabonaneműekben a szállítási forgalom. A részleteket megnézve azonban már megállapíthatjuk, hogy a mindenkori terméseredményekhez igazodva az országból kilépő, vagyis külföldre irányított gabonaküldemények mennyisége a jó 1933-as évben emelkedett, viszont a rosszabb termés mellett 1934-ben visszaesett. A kilépő gabonaszállítmányoknál az 1933. évben észlelhető ugrásszerű emelkedést egyébként még az is magyarázza, hogy ettől az időponttól nagyobb mennyiségben kezdték a gabonát az olcsóbb szállítási lehetőséget adó víziútvonalon a Fekete-tenger kikötőibe továbbítani, ahonnan azután minden irányban megvolt a mód a víziúton való továbbszállításra. Az is nyilvánvaló, hogyha a magyarországi forgalom alakulása némi hatással is van a magyar Duna-szakaszon lebonyolódó áruszállítás emelkedő vagy csökkenő irányzatára, ez csak az ismertetett árnyalatokban juthat kifejezésre. Egészen önként érthető ugyanis, hogy a hazánkon