Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - III. dr. Várszeghy János: Az újjászervezett víziforgalmi statisztika első négy esztendejének eredményei (19311934)

451 átvonuló világforgalomban a magyar áruforgalom nem döntő jelentőségű, a hazai szállítások elmaradása, illetőleg visszaesése esetén a forgalom általános képe még mindig élénkülő jelleget mutathat. Ezt az esetet szemléltetem az adatsor utolsó oszlopában is, mely az előző évinél rosszabb terméseredmények ellenére a gabonaforgalom megnagyobbodásáról tanúskodik. Az aránytalanul szűkebb korlátok között mozgó tiszai hajózás két legfontosabb küldeményfajtájánál az egész forgalomban való évenkinti részesedésnek arányát a 4. sz. ábrával együtt a következő összeállítás mutatja : A TISZA ARÚFORGALMA 1931-34. a) A FORGALOM IRÁNYA SZERINT. b) ÁRÚNEMEK SZERINT kilépő. V///A belépő. 4. ábra. gaDona. szén. erdögazd.ierm egyéb. •ш о 5 гш ~aâ О о О'з ю 15 • tu ш 20 U— " 2'5 A szállított mennyiség %-ban 1931 1932 1933 1934 Gabona I felfelé 52-1 6-0 — 1-6 I lefelé 89-2 71-3 77-0 67-3 Szén I I felfelé 18-7 51-0 44-7 56-1 ! lefelé — — — — Egyéb áruk I i felfelé 29-2 43-0 55-3 42-3 I lefelé 10-8 28-7 23-0 32-7 A gabonának tehát a lefelé irányuló forgalomnál még annál is nagyobb jelentősége van, mint azt a Dunánál láttuk, a felfelé jövő küldemények között pedig a szén uralja a víziútvonalat. A Tiszán közlekedő járműveket csaknem teljes egészükben Magyarország gazdasági vérkeringése látja el áruval, akár a feladott, akár az érkezett árukat nézzük. Hazánk gazdasági viszonyai tehát mindenkor erős befolyást gyakorolnak a tiszai hajózás alakulására. Ebből a szempontból természetesen itt is elsősorban a gabonafélék a legnagyobb súlyúak, melyek némely évben az egész forgalom 90%-áig emelkedtek. A jótermésű esztendőkben a fellendülés különösen a vízmentében kilépő áruk mennyiségének emelkedésénél jelentkezik. A szállítmányok kiléptetése révén az ország területéről távozott küldemények azonban nem tekinthetők teljes egészükben külföldre irányuló forgalomnak, hanem kisebb27*