Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - II. Benedek Pál: A Hármaskörös középvizeinek természete

426 A felső szakaszon előálló azonos természetes áradásoknak különböző Tisza vízállásoknál való lefolyásából is lehet tehát következtetni a duzzasztási görbe alakjára. Megint csak nem kell mást tenni, mint az alacsonyabb vízszint természetes vízszinnek felfogni és Tolkmitt-formulájával számítani az adott duzzasztás mellett a magasabbik vízszint. A számításnál olyan középmélységet kell megint csak alkalmazni, hogy a számított duzzasztási görbe a ténylegesen észlelt vízszínnel körülbelül fedésbe kerüljön. Megjegyzem, hogy az előbbi módszert pontosabbnak tartom ennél, még pedig 27. ábra. A Hármaskörös vízszinének alakulása azonos felső, de különböző tiszai vízállások idején. két oknál fogva. Az egyik az, hogy a két vízszin összehasonlításánál kénytelenek voltunk — hogy a Fehér- és Feketeköröst össze tudjuk fogni — azonos dobozi vízállásból kiindulni, holott kimutattam, hogy a Tisza duzzasztó hatása Dobozon még észlelhető, tehát a magasabb Tisza vízállásnál előálló vízszin azonos tömegek lefolyása esetében Dobozon valamivel nagyobb, mint az alacsonyabb Tisza vízállásnál előálló. Másik oka pedig az, hogyha sikerül is találnunk két azonos dobozi árhullámot, nem valószínű, hogy a két esetben azonos sebeskörösi vízállások is fordultak volt elő. Az általam bemutatott példát — amikor az körülbelül fennáll — csak igen hosszas kereséssel tudtam megtalálni. Ennek illusztrálására bemutatom a 28. ábrán, hogy Dobozon körülbelül 2-00 m vízállás mellett kulmináló árhullám levonulása mellett milyen sebeskörösi vízállások fordultak elő. Ezek bármelyiké-