Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - XII. Heincz Pál: A kisajátítási eljárás összefoglaló rövid ismertetése

328 a kisajátító a tervbe felvett ingatlanokat birtokba nem veszi, ez esetben a vállalat és a tulajdonos úgy tekintetnek, mint akik a kisajátítástól visszaléptek és a kisajátítási terv és a kártalanítási egyezség vagy kártalanítási határozat hatályukat vesztik. A kártalanítási eljárás folyama alatt a kisajátító a kisajátítástól egyoldalúlag el nem állhat és a kisajátítási eljárásból is csak úgy vonhatók ki, ha a kisajátító és a kisajátítást szenvedő fél a birtokbíróságnál együttesen kérik a kártalanítási eljárás beszüntetését vag}' a kisajátított terület megváltoztatását. Igen fontos és a felek érdekében álló intézkedése a törvénynek az, hogy kisajátítási ügyben minden hatóság tartozik soron kívül intézkedni. * Végül szükségesnek tartom még, hogy kitérjek arra a sokszor vitatott kérdésre, hogy a hosszas és költséges kisajátítási és kisajátítási-kártalanítási eljárásnál nem célhoz vezetőbb-e a kisajátítási eljárás mellőzésével a felekkel barátságos úton megegyezni. Ha a kisajátító teljesen biztosítottnak látja a szükséges ingatlanoknak barátságos egyezség útján való megszerzésének lehetőségét és a kisajátítást szenvedők száma sem nagy, a kisajátítási eljárást természetesen mellőzni fogja. Ha azonban sok kisajátítást szenvedő féllel állunk szemben, a kisajátítási eljárás jeltétlenül megindítandó, még az esetben is, lia a felek nagyrésze egyezkedés iránti készségét ki is fejezi, már csak azért is, mert a kisajátítási eljárás megindítása az esetlegesen megtartandó bírói kártalanítási eljárás szükséges előzménye. Most már az a kérdés, hogy a közigazgatási tervn^egállapítás alkalmával kisajátító egyezségre lép-e a felekkel, vagy nem, mert a bírói kártalanítási eljárás csak az egyezkedés meghiúsulása esetében indítható meg. Véleményem szerint a bírói kártalanítási eljárás a kisajátítónak az egyezségi eljárással szemben olyan nagy előnyöket biztosít, hogy annak a lehetőség szerint oda kell hatni, hogy a kártalanítás kérdésében való döntés a bíróság feladata legyen. Ezért célhoz vezetőbb, ha kisajátító a feleknek az ingatlan reális (inkább alulbecsült) értékét ajánlja fel. Az ilyen esetben adódó előnyöket a következőkben sorolhatók fel : 1. A bírói kártalanítási eljárás mérsékelőleg hat a kisajátítást szenvedők által rendszerint támasztott mértéken felüli, magas kártalanítási igényekre. 2. A kisajátító nem kénytelen a kisajátítást szenvedő feleket külön-külön felkeresni és azokkal alkuba bocsátkozni. 3. Elkerülhetők a különböző telekkönyvi korlátozások törlésével és árvaszéki vagy más jóváhagyásokkal kapcsolatos fárasztó és költséges utánjárások. 4. A megszerzendő ingatlanok tehermentesen kerülnek a kisajátító tulajdonába. 5. Az építési munkáknak birtoklási szempontból zavartalan folytonossága csak akkor lévén biztosíthat6, ha a munkákhoz szükséges összes ingatlanokat kisajátító kivétel nélkül bármely időpontban birtokába veheti, erre pedig biztos lehetőséget csak a kisajátítási törvény 45. §-a ad, melynek alapján a kisajátítás alatt álló ingatlanokat — a kereskedelemügyi miniszternek idevonatkozó sürgősségi engedélye esetében — a birtokbíróság a kártalanítási eljárás befejezte előtt a kisajátító korlátlan birtokába bocsáthatja.