Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - XII. Heincz Pál: A kisajátítási eljárás összefoglaló rövid ismertetése

326 2. helyszínrajza, melyeknek birtokbavételéről van szó, 3. a kereskedelemügyi miniszternek sürgősségi engedélye. A kérvény hátlapjára ragasztandó ama postatakarékpénztári csekklap befizetést igazoló szelvénye, melyen a kisajátító a birtokba veendő ingatlanok vagy ingatlanrészek kataszteri tiszta jövedelmének negyvenszeresét — vagy amennyiben ez kevesebb lenne — a kisajátított ingatlanokért felajánlott kártalanítási árat bírói letétbe helyezte. A kérvényben megemlítendő, hogy a kisajátítást szenvedő félnek a letét behelyezett összegnél magasabb összeget a kisajátító vállalat nem ajánlott fel. A beadott birtokbavételi kérelemre a törvényszék a helyszínére határnapot tűz ki, melyen a birtokba kért ingatlanokat a kisajátító fél birtokába adja. A birtokbaadás kisajátító félnek ugyanolyan jogokat biztosít, mint amilyenekkel a kisajátított ingatlanok telekkönyvi tulajdonosa rendelkezett. A birtokbavétel időponjától a kártalanítási ár jogerős kifizetéséig a kisajátító fél a kártalanítási összeg után számított évi 5%-ot köteles időközi kamatok címén a kisajátítást szenvedőknek megtéríteni. A kisajátító vállalat köteles továbbá a kisajátított, illetve birtokbavett területek után esedékes adókat is a birtokbavétel időpontjától kezdve megfizetni. Viszont ez idő alatt a birtokbavett ingatlanok hasznai is őt illetik. (30. §.) Tekintettel arra, hogy az adókat a pénzügyi hatóság a kataszteri birtokív alapján veti ki s viszont kataszteri birtokíven csupán telekkönyvi tulajdonosok vannak nyilvántartva, célszerű, ha a kisajátító a birtokbavezetési eljárással egyidőben az illetékes községi elöljáróságot is értesíti, hogy a birtokbavett ingatlanok után esedékes adók fizetése alól a telekkönyvi tulajdonosokat mentesítse és ezeket az esedékes adókat a birtokbavétel időpontjától kezdve a kisajátító vállalatra vesse majd ki. Előzetes birtokbavezetés csak a kártalanítási eljárás megindítása után eszközölhető. Ha az előzetesen birtokba venni szándékolt ingatlanon felülépítmények vannak, azokat a birtokbavétel foganatosítása előtt szakértőkkel részletesen meg kell becsültetni. 4. Becslési eljárás. A kisajátítás valódi és teljes kártalanítás mellett történik. A kártalanítási összeg megállapításánál nemcsak a kisajátított ingatlanok értékét kell számításba venni, hanem : 1. azt az értékveszteséget is, melyet az ingatlan a megcsonkítás vagy részekreszakítás által szenved, 2. azt az átalakítási költséget is, melyek szükségesek arra, hogy a birtok, melyből egy rész kihasíttatott, a kisajátítás előtt gyakorolt módon továbbra is használható legyen, 3. ama költségtöbblet tőkéjét is, melyet a megmaradt birtokrésznek a kisajátítás utáni használata a kisajátítás előtti állapotokhoz hasonlítva igényel. (23. §.) A kisajátított ingatlanok értékét a becsléskor meglévő árak szerint kell megállapítani. Ha a kisajátító az ingatlanokat a bírói becslési eljárás előtt vette birtokba, akkor a törvény rendelkezésével szemben kifejlődött bírói gyakorlat értelmében az előzetes birtokbavétel idejében érvényes árak az irányadók. (25. §.)