Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - XI. Arthur Powell Davis: Öntözések Turkesztánban. Fordította: Gubányi Károly†

316 A delta délnyugati fele Kunja-Dárja nevet viseli. A régi folyómeder mentén mindenütt elhagyott falvak és öntözések maradványai láthatók. Ezt a holt vidékeket a tervbevett öntözések új életre fogják kelteni. A Kunja-Dárja-völgy a Korezm-oázis nyugati felét foglalja el. A deltában tervezett öntözőberendezések az Amu-Dárja összes vizét használják majd fel. Az időszakonként jelentkező árvizek is a nyugat felé irányuló csatornában találnak majd levezetést úgy, hogy a vízművek elkészültével a folyó vizéből semmi sem jut az Araltóba. A delta minden öntözhető földjére két duzzasztógát és megfelelő csatornarendszer fogja eljuttatni a folyó vizét. A felső gát a delta kezdetén az első elágazás előtt fog létesülni és négy fő- és több mellékcsatornába szorítja fel a vizet. Ez a csatornarendszer 560,000 hektár jó termőföldet fog uralni. A gát zsilipes rendszerű lesz, amely időnként teljesen felnyitható, hogy a folyó iszapja és hordaléka szabadon juthasson át rajta. Tovább, lejjebb a deltában még egy másik gátat is terveznek, amely hat különböző irányú csatornába juttatja bele a duzzasztott vizet. Az Amu-Dárja vizének ilymódon való felhasználása és az árvizeknek a nyugati tájak felé leendő elvezetése meg fogja fosztani az Araltavat eddigi legbővebb tápláló erétől. Ennek az lesz a következménye, hogy a tó felülete jelentékenyen megkisebbedik és nagykiterjedésű tófenék lesz majd a földművelés számára hasznosítható. Mindez azonban mégsem lesz olyan egészen egyszerű. A magas talajvízállás a delta egész területén komplikálja a földek kihasználását. A tervek műszaki megalkotói számára itt az öntözési berendezések feladatait mindenütt a helyes és célszerű lecsapolások problémái teszik nehezen megoldhatókká. Turkesztán második nagy folyója a Szir-Dárja szintén az örökhó határába nyúló hegyvidékből ered és ugyancsak az Aral-tóba torkollik. Ferghánában a Narin és a Kara-Dárja összefolyásából jő létre a Szir-Dárja. Ezen a tájon a folyóvölgy jelentékenyen kiszélesedik és azt régi időktől fogva öntözéssel művelik. Itt van a turkesztáni gyapottermelés őshazája. A két fő folyóág egyesülése után délről még vagy harminc különböző nagyságú folyó szakad a Szir-Dárjába, amelyeknek vizét mind öntözésre használják fel. Ezen a vidéken a régi primitív öntözővízkivétel rendesen csak abból állott, hogy a folyó partját átvágták és annak különböző pontján kivezették a vizet. Ezek a csatornák vízkivételi zsilipek nélkül létesültek, így a vízkivezetés nem volt szabályozható, minek következtében árvízkor nagy víztömegek zúdultak a csatornákon keresztül és elárasztották, sőt elposványosították a mélyebben fekvő területeket. A Szir-Dárja felső folyása mentén 200,000 hektárnál nagyobb az a különben termékeny földterület, amely a megfelelő lecsapolás hijján a termelésre alkalmatlan ingovánnyá változott át. E területeknek a kultúra számára való visszahódítása a ferghanai kultúrtervek egyik fő programmpontja. A karadárjamenti völgyek már régidőktől fogva sűrűn benépesültek és azokat legnagyobbrészt öntözéssel művelik. A Narin-folyó vize azonban még nincs meg-