Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - X. Molnár Dénes: A felszíni vízellátás és a víztisztító berendezések

300 Előnye a talajvizeknek az egyenletesebb, még a nyári periódusban is kellemes, hűvös hőmérséklete. A talajvizeknél a tisztítás szüksége a vas és mangán vagy az aggresszív szénsav jelenléte esetén merül fel. A tisztító eljárásokkal a kezelésre nem szoruló talajvizekkel egyenértékű víz nyerhető. Minthogy a felszíni víz minden körülmények között tisztítandó, foglalkozzunk a felszíni víz tisztításának kérdésével és azokkal a lehetőségekkel, amelyeket minőségi szempontból a tisztítással elérhetünk. A felszíni víz megtisztításánál figyelembe veendő : mennyi a víznek a tiszátalansága és milyen minőségű ez a tisztátalanság? A tisztátalanság állandó vagy periodikus? Milyen jellegű a tisztátalanság? A vízvétel helyétől milyen távolságban van a tisztátalanság forrása? Hogy befolyásolja ezt a tisztátalanságot a vízállás? Milyenek a bakteriológiai viszonyok? Milyen fokú a felszíni víznek az öntisztítása? És végül mik azok a körülmények, amelyek a víz ízét, színét és szagát befolyásolják? A felszíni víz megtisztításánál nemcsak a tisztítóberendezés és tisztítási eljárás megválasztásánál, hanem a vízmű egyéb vonatkozásaiban is a tervezésnél ezeket a körülményeket kell figyelembe venni. A tisztító eljárás mindig a víz összetételének megfelelően választandó meg. A tisztítás rendszerint a víz hathatós levegőztetésével kezdődik, ami a víz szagtalanítása, az erős oxigénfelvétel és így a szerves anyagok részbeni oxidációja, továbbá a szabad szénsavtartalom szabályozása miatt fontos. A levegőztető berendezések a legkülönbözőbb konstrukciójúak vannak használatban az említett célok elérésére. A levegőztetés történhetik például csörgedeztetéssel, eső módjára ejtetéssel, porlasztással stb. (1. kép). További lépés a lebegő alkatrészek eltávolítása. Ez a víz ülepítésével történik, már ami a durvább iszapot, homokot és egyéb gyorsabban ülepedő lebegő alkatrészeket illeti. Az ülepítés ideje és így az ülepítőmedence nagysága függ az ülepítendő anyag szemnagyságától és fajsúlyától. A finom, nehezen ülepedő, vagy kolloid alkatrészek, festőanyagok, oldott szerves anyagok eltávolítása kémiai eszközök alkalmazásával, az úgynevezett derítőanyagok felhasználásával történik, amelyeket az ülepítő medence után, a derítőmedence előtt adagolnak. Derítő anyagid általában alumíniumhidroxidot használunk. Alumíniumszulfátot adagolnak a vízhez, amelyből a víz alkalikus jellegű alkatrészeivel történő reakció folytán képződik a pelyhes, voluminózus, nagyfelületű alumíniumhidroxid csapadék, amely mechanikai és kémiai hatásai révén végzi el a víz tisztítását. A tisztító berendezés méretezése és így építési költségei, továbbá a tisztítási költségek szempontjából igen lényeges követelmény, hogy az alumíniumhidroxid csapadék előnyös, voluminózus formában, továbbá tökéletesen és gyorsan kicsapódjék és ülepedjék. Ugyanis így elérhető a derítőmedencék kisebb méretezésének lehetősége, továbbá a derítést követő szűrésnél a szűrők tehermentesítése. Ugyanis a jó derítés után aránylag kevés kiszűrendő anyag marad a vízben, tehát a szűrők öblítés nélküli szolgálati ideje megnő, ami végeredményben az öblítővíz bizonyos százalékának megtakarításával jár. Az alumíniumhidroxid-csapadék képződésére, amelyet koagulációnak nevezünk, számos körülmény van befolyással. Ezért nem lesz érdektelen, ha röviden megvilágítom azokat a hatásokat, amelyektől az alumíniumhidroxid-kezelés jó eredményei függnek.