Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - X. Molnár Dénes: A felszíni vízellátás és a víztisztító berendezések

301 Az alumíniumhidroxid amphother jellegű vegyület, amely savas és bázikus irányban is ionizálódni képes. Hogy ez az ionizáció melyik irányban történik, az függ a víz hidrogénión-koncentrációjától, vagyis attól, hogy a víz savas vagy alkalikus jellegű-e ? Bizonyos savas, vagy alkalikus jellegű hidrogénión-koncentráció mellett az alumíniumhidroxid oldódó tendenciát mutat. 5-5 pH-érték körül az oldódó tendencia minimális s az alumíniumhidroxid kicsapódik. Helmholz szerint folyadékkal érintkező szilárd fázis vagy vele nem elegyedő folyékony fázis felületén elektromos kettős réteg alakul ki, amelyik kettős réteg potenciálját elektrokinetikai potenciálnak nevezzük. Az elektrolitek hatására ez a potenciál nullára is csökkenhetik és ilyenkor azt mondjuk, hogy az a rendszer izoelektromos pontban van. Az elektrokinetikai potenciál csökkenésének azt az értékét, amelynél a kicsapódás, a koaguláció megtörténik, kritikus potenciálnak mondjuk. Az alumíniumhidroxid kicsapódására az optimális hidrogénión-koncentráció érték nem mindig 5-5, hanem azt a vízben lévő anionok, hasonlóképen az alumíniumhidroxid pehely képződésekor bizonyos körülmények között előálló bázikus alumíniumszulfátzárványok is jelentékeny mértékben befolyásolják és változtatják. A kicsapódások értékei 5—8 pH-érték között váltakoznak. Nagymennyiségű szulfátión jelenlétében 5-5, nagymennyiségű klorid jelenlétében pedig 8 szokott lenni a gyors csapadékképzéshez szükséges pH-érték. A csapadék képződésének gyorsasága, annak formája és struktúrája, gyors ülepedőképessége mind a tisztítás hatásfoka, mind költsége szempontjából igen nagy jelentőségűek, tehát a tisztító eljárásoknál oda kell törekedni, hogy az optimális pH-érték rendelkezésre álljon. Ezt különböző kémikáliák adagolásával módunkban van teljesíteni. Az alumíniumhidroxid pehely képződésére, a koagulációra a pH-értéken kívül több körülmény van befolyással. A kicsapódó pelyhek nagyságát, struktúráját, a kicsapódás gyorsaságát, főleg a hőmérséklet, az adagolt alumíniumszulfát mennyisége és a víz mozgásának, áramlásának, helyesebben mondva örvénylésének sebessége befolyásolják. Az alumínium-pehely jóságának illusztrálására a 2. ábrában bemutatok három alumíniumpelyhet. Az „A" jelzésű pehely tökéletesen koagulált voluminózus nehéz pehely képét mutatja, ahol jól láthatók a benne lévő zárványok, amelyeket a víz tisztátalanságaiból a pehely képződése közben felvett. A ,B" jelzésű pehely egy tökéletlenül koagulált, részben solkolloid állapotban lévő, a ,,C" egy aránylag törékeny struktúrájú pehely képét tünteti fel. Utóbbi tartalmaz ugyan a víz tisztátalanságaiból felvett zárványokat, azonban csak kisebb mennyiségben. A pehely struktúrája nagyon törékeny, ami gyakran előfordul igen hideg víz esetében. Ez a törékeny pehely a szűrőkön részben szétesik és átmegy azokon, minek következtében sem a tisztító hatás nem tökéletes, sem pedig maga a tisztítás nem gazdaságos. Az alumíniumszulfát mennyiségének a csökkentésével ezen a hibán gyakran segíteni lehet. Az alumíniumszulfát hatásai a víztisztításnál röviden a következők : 1. Reagál a víz alkalikus alkatrészeivel olymódon, hogy pelyhes csapadék képződik, amely a víz lebegő tisztátalanságait mechanikai úton magával rántja. 2. Ez a pehely az igen nagy felületének következtében nagymennyiségű oldott vagy kolloid anyagot tud a vízből adszorbeálni. Különösen azáltal, hogy a szűrőtest felületén egy réteget alkot, ahol mint adszorbens anyag működik. 2. Az alumíniumszulfát hidrolizálódik, Ju'u

оmvegyértékű pozitív alumínium-ión képződik, amely a negatív kolloidok-