Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - II. Paunz Rezső: Kisebb építmények alapozása a soroksári Dunaág alsó szakaszán

KISEBB ÉPÍTMÉNYEK ALAPOZÁSA A SOROKSÁRI DUNAÂG ALSO SZAKASZÁN. írta : PAI'NZ REZSŐ. A soroksári Dunaág alsó szakaszán, Ráckeve és Tass között a Dunaág duzzasztott vize sok helyen magasabb, mint a szomszédos parti terület. Az ág rendezési munkálatait végrehajtó volt Kikötő Kormánybiztosság ilyen helyeken a duzzasztott vizet vízfogó töltések közé szorította, a mentett területen pedig I. ábra. A soroksári Dunaáe; alsó szakasza a balparti csatornahálózattal. - - Die untere Strecke des Soroksárer-Donauarmes mit dem Kanalnetz am linken Ufer. még a duzzasztás előtt mindkét parton a fakadó vizek levezetésére igen tekintélyes — közel 100 km hosszú — csatornahálózatot épített és azt a duzzasztás után mellékcsatornákkal, csőzsilipekkel és szivattyútelepekkel egészítette ki. Ezzel a tanulmánnyal kapcsolatban — amelynek tárgya a balparti csatornahálózatban létesített négy kisebb műtárgy építésének és főleg alapozásának ismertetése — a balparti -— kb. 18 km hosszú — csatornahálózatot kell részletesebben megismernünk. A soroksári Dunaág balpartján Dömsöd és Tass között a csatornahálózat egy övcsatornaszerű főcsatornából és egy belső mellékcsatornarendszerből áll (1. ábra). A balparti főcsatorna a két végén elzárt dömsödi holtágból indul ki, a dabi holtágban folytatódik, majd a soroksári Dunaággal párhuzamosan halad és a tassi vízművek alatt torkollik a Dunába. A benne levezetésre kerülő fakadó vizet — másodpercenként mintegy 700 litert — csak bizonyos alacsony Duna vízállásánál lehet gravitációs úton levezetni. A dim ai árhullámok a főcsatornába felnyo-