Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
2. szám - IV. dr. Fodor Ferenc: A Zagyva alsó medencéjének régi vízrajzi viszonyai
227 folyamat, viszont a süllyedéssel a vízrajzi viszonyok megváltozása kölcsönösen bizonyítható. Minthogy azonban a vízrajzi viszonyok megváltozására kétségtelen, térképszerű bizonyítékaink vannak, a süllyedésnek pedig pár évtizeden belül való előhaladása sokak szerint nem látszik kétségtelen bizonyítékokkal igazolhatónak, inkább azt az utat választom, hogy rámutatok a süllyedési jelenségeknek napjainkban való jelentkezésére, majd ezt bizonyítom a vízrajzi viszonyok megváltozásával. Hogy ez a süllyedés napjainkban is előrehalad és mindinkább kialakulóban van egy medenceszerű horpadás, arra a szintezési alappontok tengerszinfeletti magasságának változása figyelmeztet bennünket. Ugyanis az ország területét a mult század második felében szintezték először, majd, mintegy 40 év múlva, a háború után megismételvén a szintezéseket, arra az eredményre jutottak, hogy a magassági pontok az Alföld legnagyobb részén negatív irányban mozdultak el, amint arra Gárdonyi Jenő ,,A régi felsőrendű szintezési alappontok magasságainak megváltozása" című értekezésében figyelmeztetett. Lehetséges, hogy az eredményekben része lehet a mérések pontosságának, műszerhibáinak is, de mégis feltűnő, hogy a mérések éppen tárgyalt területünkön olyan eredményeket mutatnak, amiket a vízrajzi jelenségek is igazolnak. Erre a vízgyűjtőre kétségtelenül megállapítható belőlük, hogy a süllyedés nem egyenletes. A medence északi peremén, a hatvan—miskolci vasúti vonal mentén a következő negatív jellegű szintváltozások mutatkoznak : Hatvan vasútállomásán 54 mm, az atkár—csányi út és a vasút kereszteződésénél 48, Vámosgyörknél 77, Ludas állomásnál 38, a 27. számú őrháznál 68, Kálkápolna állomáson 52 mm. Medencénk közepe táján az adatok a következők : A Jászapáti—Jákóhalma közötti úton Jákóhalmától keletre 93, Jászapáti templománál 93, a vezekényi Nagyhalomnál 82, az alsószentgyörgyi templomnál 98 mm. A vízgyűjtő peremén, a Tisza mentén az adatok a következők : Tiszasüly templománál 117, a 17. számú gátőrháznál 114, Kőtelek templománál 128, Doba gátőrháznál 105, a kőtelek—szolnoki úton a várostól 12 km-re 97, Szolnoknál 118 mm. 2 Ezekből az adatokból kétségtelenül bizonyos rendszeresség olvasható ki. Feltűnik ugyanis, hogy a legerősebb süllyedés Vámosgyörktől keletre kiindulva, Jákóhalmán át Szolnokhoz húzott görbevonal mentén található. Ettől a vonaltól mind északkelet, mind délnyugat felé csökkenik a süllyedés mértéke. A felsorolt adatok helyességének elfogadása esetében tehát fel kell ismernünk egy mindinkább előrehaladó medenceképződést. Ez a medence északnyugat-délkeleti irányban húzódó hosszanti tengely mentén helyezkedik el, feneke pedig Jákóhalma tájékán mutatkozik. Ez a helyzet pedig, amint azt később részletesen bizonyítom, tökéletesen megfelel a vízrajzi helyzetben beállott újabb változásoknak. A magassági pontok változásához fűzött feltevések már eddig is sok vitára vezettek. Megfigyeléseimet éppen ezért nem alapozom csupán erre, hanem más kísérő jelenségeket is megvizsgálok. Ilyen a tárgyalt terület törésvonalainak elhelyezkedése is. Minden szakemberünk megegyezik abban, hogy a vízgyűjtőn nagy tektonikus törésvonalak húzódnak át. Cholnoky Jenő „A kecskeméti földrengés" című értekezésében ezen a tájon több törésvonalat mutat ki. Az egyiket Jászberényen át a Galga mentén a Tiszáig vezeti, a másodikat a Tápiópatak mentén húzza meg, a harmadikat Hatvan—Gyöngyös irányában, a negyediket Hatvantól déli irányban. Lóczy Lajos és Prinz Gyula ugyanezen a tájon szintén több törésvonalat 2 Részben Gárdonyi Jenő műszaki főtanácsos szóbeli közlése alapján. 15*
