Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - II. Gubányi Károly†: A rizs

209 Egyetlen dolog, ami ezeket az elszigetelt törzseket az egyszerű vademberektől megkülönbözteti és különösebb figyelemre érdemessé teszi : a sajátszerű rizskultúrájuk. Az aránylag zárt völgyek meredek hegylejtőin bámulatos türelemmel, szorgalommal és ügyességgel építik fel egymás fölé a terraszok sorozatát és ezeken a kőfalból épült, vízszintesre egyengetett talajú kis kertekben terem meg főtáplálékuk, a rizs és mindaz a termény, ami primitív életük fenntartásához még szükséges. Az épülő terrasz helyéről az ott található földet előbb félrehordják, aztán durván megvagdalt és szárazon összeillesztett kövekből felépítik a terrasz előfalát, ha az elkészült, újból visszarakják belé a termőföldet, amit esetleg még máshonnan odahordott talajjal kiegészítve vízszintesre egyengetnek el. Az egyes terraszok szélessége nem nagy és a hegylejtő meredeksége szerint változik, de általában a 16 métert csak ritkán haladja meg. A lejtő növekedő meredekségével arányosan magasodnak a lépcsők és keskenyednek a vízszintes terraszsíkok. Az igorót nép efféle alkotásaiban hiába keresünk valami építészeti rendszert, tervszerűséget vagy művészetet. A meredek falakon lépcsősen épült szabálytalan alakú rizskertek nem is mint figyelemreméltó műépítmények jönnek számba, inkább talán leghelyesebben csak a darazsak és hangyák csodálatos építőösztöne eredményeivel lehetne őket összehasonlítani. A puszta létért való küzdelem különös megnyilvánulásai ezek, amint a sziklás bércek közé zárt primitív embercsoport kínosan és aggodalmasan alkalmazkodik a neki oly szűkmarokkal kimért helyi adottságokhoz. A terraszkertek egy részére rávezetik a források és hegyi patakok vizét, más része az összes nedvességet az odahulló, vagy felülről reászivárgó esővízből kapja. A terraszkertek földjét kapával művelik és minden alkalmas trágyanyagot felhasználnak a föld termőerejének megóvására. Tisztán közgazdasági szempontból mérlegelve, tehát a terraszkertek előállítási költségét is számbavéve, azt találjuk, hogy az igorót nép rizstermelése az egész világon a legköltségesebb. Az a rendkívüli mennyiségű aprólékos munka, ami ezekben az építményekben hosszú idők folyamán felhalmozódott, értékére nézve egyáltalán nem áll arányban a csekélyke terjedelmű terraszkertek hozadékával. Ezek a művek tehát a világ rizstermelésének különféle formái és módozatai között — inkább csak mint érdekes helyi különlegességek jöhetnek figyelembe. Bizonyos, hogy amint a hegyvidékre vezető utak és vasutak Luzon-sziget északi tájain is kiépülnek, az arra özönlő olcsó rizs versenye mellett e csodálatos terraszépítmények további létjogosultsága végleg megszűnik. A Fülöp-szigetek rizstermelésére és a rizs kezelésére a 17—23. számú képek adnak további felvilágosítást. VI. RIZSTERMELÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN. Az északamerikai Unió nyolc államában 1927-ben 409,000 hektárnyi területen kerek számban 8 millió q rizst termesztettek. Az évi rizsprodukciónak csaknem felét Louisiána állam szolgáltatja, kereken 200,000 hektáron véve részt a termelésben. Aztán Texas, Arkansas és Kalifornia Vízügyi Közlemények. 14