Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - I. dr. Cholnoky Jenő: A rizstermelés jelentősége az emberi művelődés történetében

A RIZSTERMELÉS JELENTŐSÉGE AZ EMBERI MŰVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBEN. írta : DR. CHOLNOKY JENŐ. Számos belföldi és külföldi folyóiratban megjelent fejtegetésemben kimutattam, hogy minden emberi műveltség, amit igazán műveltségnek nevezhetünk, mesterségesen öntözött oázisvidékeken született. Négy fő szülőhelye ismeretes az emberi műveltségnek : Mezopotámia, Egyiptom, Mexikó és Peru. Van még egy ötödik is, délkeleti Ázsiában, de ez egészen más természetű. Az oázisvidékeken született műveltség csak akkor terjedt el a környékén, ha az oázisterületeket sátoros pásztornépeklakta füves puszták veszik körül, mert a sátoros pásztorok nyughatatlan életmódja ezt a műveltséget messze elterjeszti olyan vidékekre is, ahol mesterséges öntözés nélkül is lehet földet művelni s az ilyen helyen aztán az odatelepített műveltség még hatalmasabb arányokban bontakozik ki. Egyiptomot sivatagok veszik körül, tehát műveltsége hosszú évezredeken át elzárkózott és alig hatott környezetére. Peru és Mexikó Amerikában bámulatos magas műveltség szülőhelye volt, de ezeket a spanyolok szörnyű kegyetlenséggel tönkretették. Ezek a műveltségek sem voltak terjedékenyek, mert nem vette körül őket sátoros pásztornép, hisz Amerikában nem volt pásztorkodás, a mexikóiaknak nem volt más háziállatuk, csak a pulyka, a peruiaknak meg csak a láma. Egyedül a Mezopotámiában született műveltség bizonyult terjedékenynek s eleinte a szomszédos oázisvidékeket, Sziriát, Turánt, Iránt, majd Indiát lepte el, bejutott Európába s a kedvező éghajlat miatt itt emelkedett talán legmagasabbra. Csak Hátsó-Indiában és Kínában látunk olyan ősi műveltséget, amelyik lényegesen különbözik a mezopotámiai eredetű műveltségektől s rokontalanul áll egész Nyugattal szemben. Ott kellett születnie valahol a Jang-ce-kiang és a Hszikiang vidékén, mert minden erre mutat, ami benne feltűnő s a miénktől elütő. Ennek a műveltségnek különösen technikai irányú szellemi vagyona azonnal elárulja az eredetet. Kimutattam, hogy a nagyszerű kínai arhitektura a bambuszházak építéséből ered.

1 A kínai hídépítésről és közlekedő eszközökről beszámoltam a Magyar Mérnök és Építész Egylet előtt is.

2 Ugyancsak részletesen leírtam a folyószabályozásokat és talajjavításokat Kínában.

3 1 Les bases de l'art chinois. Compte Rendu des Traveaux du Congrès Intern de Géographie. Genève 1911. III. kötet, 40—51. oldal. Több helyen magyarul és németül is. 2 Közlekedés a kínai alföldön. M. M. É. E. Közlönye 1899. V. füzet. A kínaiak hídépítéséről M. M. É. E. Közlönye 1899. VI. füzet. 3 Vízügyi Közlemények. XXI füzet. Budapest 1905. Vízügyi Közlemények. 12