Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
1. szám - V. Possewitz A. Guidó: A Rókushegy geológiája, különös tekintettel a suvadásokra
110 halad. Hossza 91-31 m, mélysége a terep színe alatt 8 m. Esése 15%-os, szélessége 1-Ю m. Az alján 10 cm vastag bitumennel kikent betonvályúban 15 cm átmérőjű alagcső fekszik, fölötte 4—6 m magasan kőzuzalék helyezkedik el. (8. ábia) Mi volt mégis az oka annak, hogy a szivárgó nem felelt meg teljesen a hivatásának s hogy a szivárgó üzembehelyezése után még mindig keletkeztek suvadások ? Erre a kérdésre vetett fényt az 1933—34 telén a szivárgó mentén és környékén végzett 11 talajkutató fúrás, (8. ábra 61—75. sz. fúrások) valamint a hónapokon keresztül tartó vízmennyiség és vízállás mérés. (10. ábra.) 10. ábra. Querschnitt des Rutschungsgebietes vom Jahre 1933. Előre bocsátjuk, hogy az építésvezetőség a legnagyobb gonddal járt el, amikor a suvadások okát és megakadályozásuk lehetőségeit 1931-ben kutatva, 22 talajkutató fúrást végzett (1. ábra 39—60. sz. fúrások.) s ezen eredmények alapján jelölte ki a szivárgó helyét és mélységét. A fúrások közül közvetlenül a szivárgó helyére egy fúrás sem, míg vele párhuzamosan 30 méterre, a Herman Ottó-úton 6 darab (39., 40., 41., 43., 51. és 45. számú fúrások) valamint a Herman Ottó-úttól aPasaréti-út felé, a lejtő irányában 3 fúrás esett (54., 48., 50. számú fúrások). E fúrási eredményekből állapították meg a rendelkezésre álló anyagi eszközök figyelebevételével a szivárgó szükséges mélységét, arányos talajvíz elosztás feltételezése mellett. 1933—34 telén a szivárgó mentén végzett 6 fúrás megmutatta, hogy a talajvíz eloszlása nem egyenletes, amennyiben nem helyezkedik el egy vízszintes vonal mentén. Ugyancsak a talajvíz által átnedvesített, vízevezetőnek mondható agyagréteg alsó határa nem terjed egyenlő mélységre. így például a 62. és 63. számú fúrások között 35 m vízszintes távolságra egyazon magasságú tereppontok alatt ez a különbség 4 métert is kitesz. (9. ábra) Metszet £tz J933 évi sc I tssc L sls helyén keresztül.
