Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
Kivonatok, mellékletek - Melléklet a 4. számhoz
87 liszt, fűrész és ványolás céljára. Valóban a Ravel testvérek később elsősorban malmok hajtására építették ki a csatornát s öntözővizet csak akkor adtak, ha lehetett. Ma már a Craponne-csatorna elsősorban öntözésre szolgál. Valószínű, hogy Craponne a hajózásra is gondolt, de pénz hiányában nein építhette meg hajózásra a csatornát. Azt, hogy a Durance vizével Craponne a Crau-síkságát föliszapolni akarta volna, egyáltalán nem igazolja semmi sem. Craponne a csatornájának nagy esést adott, 1—2-5 m-t km-ként ; manapság 0-4 m szokott lenni az esés. A csatornát keresztül kellett vezetni a Lamanon-dombon, mely elválasztja a Durance völgyét a Berre-tó síkságától. A vízkivételi helyet ott választotta, hol a Durance sziklák között folyik s nem mossa ki a medrét. Ez nagyon fontos volt, mert a Durance kóborló folyó s medre széles kavicsrakomány. Azóta a csatorna vízkivételi helyét többször változtatták. A csatornát a dombok alján vezette s a malmokat odahelyezte, hol szükségeseknek látszottak. Két részletben építette meg a csatornát. Először kisebb méretben egy kis mintacsatornát, melynek 1-25 m a szélessége és 0-50 m volt a mélysége s később a nagycsatornát 5-5 m szélességgel s ugyancsak 0-5 m mélységgel, de amely a deponiák segítségével valójában 0-75 m-t jelentett. A kis csatorna a szintezés helyességére szolgált. A nagycsatorna 4500 l-t vezetett. A ma kibővített és újjáépített csatorna 8 m széles, 1-5 m mély s vízhozománya 16—18 m 3. Craponne a csatorna költségeit kölcsön útján fedezte. Nő- és fi testvéreitől, valamint rokonaitól vette föl a pénzt ; barátai is segítették kölcsönnel. A pénz visszafizetését a vízhez való örökjog eladásából fedezte. Továbbá eladta a malmokat, készen, vagy a malomhoz való jogot. Az első víznek Salonba érkezése oly lelkesedést keltett, hogy a további munkálatokra is előteremthette a pénzt. Azonban Craponne nem számolt eléggé a csatorna fenntartásának költségeivel. melyek nagyobbak lettek, mint gondolta. A rosszul fenntartott csatorna nem vezetett elég vizet. Ezért az alsó birtokosok nem öntözhettek, a malmok egyrésze nem járhatott. Perek zúdultak Craponne nyakába. Ezért 1571-ben minden jogát, kötelezettségét a peresfeleknek engedte át. Csak másodrendű jogokat és a csatorna kibővítésének jogát tartotta meg. 6 tehát a csatornának semmi hasznát nem élvezte. A kibővítés jogát is Frigyes testvérére hagyta. Valószínű, hogy Craponne Ádám minden vagyonát a csatornába vesztette. Nevét 1818-ban emléktáblával örökítették meg a vízkivétel helyén. A fréjusi mocsár lecsapolását 1566-ban hajtotta végre, mégpedig teljes sikerrel. Ezenkívül a csatorna mentén 3 kisebb mocsarat is lecsapolt. Az Arles körüli mocsarak lecsapolására ő állapította meg, bogy a lecsapoló csatornát nem szabad a Rhôneba torkoltatni, melynek változó vízállása a lecsapolás sikerét veszélyeztetné, hanem a csatornát ki kell vinni a tengerig, illetve a Galejon-tóig, melynek szintje változatlan. A Charolais hajózó csatorna terve valószínűleg nem volt csege-rendszerű. Bár akkor már a csegét ismerték, de nagyon kevéssé volt elterjedve és semmi adat sincs reá, hogy Craponne alkalmazni akarta volna.
