Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

Kivonatok, mellékletek - Melléklet a 4. számhoz

70 zésétől. Ez alatt van a homokos-kavicsos réteg, mely a talajvizet tartalmazza s e réteg vízálló sziklán fekszik. De a fedőréteg néhol eltűnt s helyét finom vízeresztő alluvium foglalta el s a homok-kavicsréteg némely pontján krétamárga máladék volt található, mi a vizet keménnyé is tette. Ezért nehéz volt előre pontosan megállapítani a nyerhető víz milyenségét. A kutakat a folyótól igyekeztek elegendő távolságban elhelyezni, hogy a talaj csöves nyílásain át a folyóvíz ne hatolhasson szüretlenül a szívás következtében beléjük. Ezért 250—300 m távolságra tették őket a parttól. Szó volt arról is, hogy kutak helyett ne készítsenek-e vízszintes galériát. De a kutak mellett döntöttek, mert a kutak vizének szintjét legföljebb 2 m-rel vették alacsonyabbra a folyó szintjénél úgy, hogy mindig elegendő víz állott rendelkezésre. Távolságukat pedig 25—40 m-re állapították meg. Ezért sok kutat, közel 600-at létesítettek, melyeknek átmérője arányban volt az egymástól való távolsággal, melyet az altalaj vízeresztő képessége szerint határoztak meg. A nagyszámú kút mindenikéhez külön szivattyú fölállítása drága lett volna ; ezért nagy csoportokba összefoglalva, szifonos összekapcsolást létesítettek közöttük s minden csoporthoz külön szivattyút állítottak. Az Iser mentén 6-5 km hosszúságban a balparton 133 kutat a 4. sz. szivattyútelephez kapcsoltak, mely a vizet egy 0-7 m-től 1-20 m-ig növekvő csővezetékbe nyomja. E csővezeték szolgál más szivattyútelepek vizének gyűjtőjéül is s a víz e csövökön gravitációs úton jut a Karany központi telephez. Ugyancsak az Iser mentén a jobbparton 3-8 km hosszúságban 141 kút van elhelyezve, melyek a 3. sz. szivattyúteleppel vannak kapcsolatban. 79 kút a jobbparton 4-2 km hosszúságban elhelyezve a 2. sz. szivattyútelephez szolgáltat vizet. 130 kút a balparton, 6-5 km hosszúságban elhelyezve az 1. sz. szivattyúteleppel áll kapcsolatban. Az Iser mentén tehát 15-5 km parthosszúságon oszlanak el a kutak, melyek közös gyüjtőcsőbe adják vizüket. Az Elba mentén 98 kút van a jobbparton, melyek egy gyüjtőcsővel kapcsolatban a Karany központi telepre adják a vizet. Összesen tehát 580 kút 24 km parthosszúságra elosztva szolgáltat vizet a Karany-telephez, honnan l-l m átmérőjű csövön 23 km-re, Prágába nyomják ; itt a víznyomás maximuma 12 kg cm

2-ként. Minden kútnak van egy 185 mm külső átmérőjű öntöttvascsöve, melynek oldalán ónozott rézszitaszövettel födött nyílások vannak ; e cső egészen a vízálló rétegig ér le. E csőbe lenyúlik egy másik, 100 mm átmérőjű ónozott rézcső, a szívócső, mely nem ér le a vízálló rétegig, hanem 0-9 m-re fölötte marad. E szívócső a szifoncső ága. A szívócsőbe benyúlik a 25 mm átmérőjű észlelőcső, mely a kút vízállásának nyilvántartására és a kút vizének szükség szerinti leszívására való. Mind-e csőszerkezetek 1 m átmérőjű falazott kútba vannak elhelyezve, mely 2 m-re nyúlik le a talajszintől lefelé s a csapszerkezetek és észlelőcső hozzáférhetése céljából létesült. A kút készítése a következően történik : Először lesüllyesztenek egy 200 mm átmérőjű csövet s a kikerülő földrétegeket gondosan osztályozzák. Mihelyt ez a cső eléri a vízálló réteget, előkészítik a lyukas öntöttvascsövet, melynek nyílá-