Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

Kivonatok, mellékletek - Melléklet a 4. számhoz

27 A szivattyúház gőzgépeivel, szivattyúival a medence melletti fensíkon épült több mint 900,000 frank költséggel. A Baie des Amis keleti partján létesültek 2-5 ha-nyi területen a rakodótárak a szén, az élelmiszerek és hadiszerek részére ; a katonai kaszárnyák, a hivatalok és tisztek részére irodák és lakóházak, billenő híd, ciszterna az eső és forrásvizek felfogására és úszó tengerállásjelző, vízvezeték, vasút, út, hajóépítő kisebb hajók részére stb. Mind e munkálatok mintegy 2 millió frankra rúgtak. Az összes költségek pedig 16-5 millióra emelkedtek. A munkálatok befejezte után itt-ott partcsuszamlások mutatkoztak, melyek az építményeket veszélyeztették. Ezért több helyen támasztó ívezeteket kellett építeni. Mielőtt a munkálatok még befejeződtek volna, a francia külügyi politikában változás állott be s az egész Diégo-Suarez-i munkálatokat a gyarmatok felügyelete és igazgatása alá helyezték s az arzenál építményeit bérbeadták. A kikötőt néhány rakodófallal bővítették. Azóta a kikötő kereskedelmi jelentősége egyre fokozódik s főként mint az óceánjáró hajók szénfelvételi helye nyer nagyobb fontosságot. 2. Folyóiratok szemléje. (Compte rendu des périodiques.) A stevenson-creeki kísérleti völgyzárógát. (Génie civil. 1926 jan.). A hullámok erejének kihasználása. (U. о.). A Bassano-gát Kanadában. (Engineering, 1925 jan.) Valencia (Spanyolország) kikötőjének 300 t-ás úszó daruja. (Génie civil, 1926 jan.) A vasbeton patológiája. (U. o. febr.); A chavanoni tároló gát. (U. o.). A Meuse-Waal-csatorna. (Génie civil, 1926 febr.). Marseille kikötője és további fejlesztése. (U. o., jan.). Antwerpen kikötőjének fejlesztése. (U. o.. febr.). Egy filadelfiai hajójavító medence kijavítása. (Engineer, 1925 márc.). II. MÁRCIUS —ÁPRILIS. 3. A Rhône—Rajna-csatorna folyami részének sziklaeltávolító munkálatai. (Canal du Rhône au Rhin. Note sur le déroetage des parties en rivière.) Irta : Quelle. A Rhône-Rajna csatorna Besançon és a német határ közt csak 120 t-ás hajókkal 1-2- 1-5 m merüléssel volt járható. Az 1919. évben hozzáfogtak a csatornaszakasz olyan átalakításához, hogy 300 t-ás hajókkal legyen járható. E munkálatok közé tartozott Besançon és Isle-sur-le-Doubs között a folyómeder lemélyítése. E két hely között 60 km a hajózóúthosszaság ; 15 km az oldalcsatorna és 45 km a folyómeder. Azt akarták elérni, hogy mindenütt 2-20 m legyen a vízmélység. E célból 100 in

3 sziklás mederanyagot kellett eltávolítani. Az anyag legnagyobb része mészkő volt, változó keménységgel. 1921-ben 3 részletben adták ki a kotrómunkákat. Volt benne kotrás és sziklatörés ; a kotrás mélységét vasrúd segítségével határozták meg ; a vasrúd