Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

Kivonatok, mellékletek - Melléklet a 4. számhoz

21 V. SZEPTEMBER OKTOBER, 11. Л Mersey szívókotrói. (Les dragues aspiratrices de la Mersey.) írta : Blanquet. A Mersey inkább öböl, mint folyó. Ebbe az öbölbe csak kis folyók ömlenek, melyek vize elégtelen volna e belső tenger táplálására. Az öböl bejárójánál van Liverpool-Birkenhead kettős kikötője. A szárazföldbe mélyen benyúló öböl hossza 35 km, szélessége 4 km, de a bejárónál van egy pont, hol csakl200 m. Ilyen formán egy nagy, természetes öblítő medence létesült, mely dagálykor vízzel megtelve erős áramlattal kimossa a kikötő bejáratának vezéreréből a lerakodott iszapot, mert a vízjáték 6-85 és 10 35 m közt változik a dagály nagysága szerint. A belső vezérér mélysége mindenütt 12 m fölött van, sőt 25 m-t is elér. Csak a bejáró külső vezérere iszaposodik el. E külső vezérér 20 km hosszan nyúlik a nyilt tengerbe és apálykor a homokpadok között 3 árokra különül el. Az északi ág szűk s csak a kishajózásra szolgál ; nincs világítójelzőkkel kitűzve ; a második, nyugatra torkoló ág szintén sekély, de 5 világítójelzővel van kitűzve. A fő-kijáróág a 3-ik, mely Crosby- és folytatásában Királyné-bejáró nevet visel. E főágat 4 világítótorony, 4 világítóhajó, mintegy 40 világító lábbogó jelzi s mélységét jelenleg 8 m-en tartják. De nem mindig volt így. 1888-ban a Királyné-bejáró alsó küszöbe csak —3-65 m-en volt. S mivel ebben az időben már 6-25 m merülésű hajók is közlekedtek, a Mersey rekeszzátonyán nehéz volt az átjutás. Minthogy a bejáró iránya az uralkodó É. Ny.-i szelek irányában volt, a tenger pedig a homokzátonyok közt folyton erős játékkal hullámzott, a gőzösök egyre nehezebben juthattak ki a kikötőből. Ezért elhatározták a bejárónak szívókotróval való mélyítését. Először egy kis 500 t-ás kotróval kísérleteztek s mikor ez bevált, elhatározták Lyster tervei szerint egy nagyobb, 3000 t-ás szívókotró elkészítését. E kotró Broncher nevet nyert és 1893-ban vitték először a rekeszzátonyra, de ma is szolgálatot tesz. Középen elhelyezett szívócsöve 915 mm átmérőjű és hátrahajló. A szívócsövet 5—6 m-re sülyesztik fokozatosan a homokba, midőn is dugulás nélkül a legnagyobb hatásfokkal működik. A szívószerkezet (i lapátú, 2-25 m-es kerék. A kotró ürítőjét hengeres tiltó zárja el, melyet kaucsukszegély tesz vízállóvá. Az ürítő nyílások 1-20 m átmérőjűek s zárásuk-nyitásuk víznyomásos úton történik. Az ürítéskor vízmosást alkalmaznak nyomott csőhálózat segítségével. A Broncher segélyével a Királyné-csatornában 1893-ban 300 m széles árkot kotortak, melynek mélysége középen —6-0, a szélén —5-5 m volt, A siker következtében 1895-ben egy másik ily kotrót, a G. B. Crow nevűt készítették el. A kotrás tonnánként (> centime-be került. De a középen elhelyezett szívócső nem bizonyult eléggé célszerűnek s ezért egy harmadik kotrót készítettek a Coronation-1, melynek kétoldalt két, hátrahajló szívócsöve volt. Ez a kotró 110 m hosszú, 17-5 m széles, 5-8 m merülésű, 3500 m

3 befogadóképességű. 20 m mélységről 50 perc alatt képes ezt a 3500 m

3 homokot felszívni. A Coronation 1,875.000 frankija került.