Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - XI. Szakirodalom
83 tésével, vagy a rajta átmenő folyás vízhozományának megnövelésével. A San Pablogátnál a burkolatot bizonyos pillanatban megemelték anélkül, hogy a tavat is emelték volna s ezt mindaddig folytatták, míg a tó el nem tűnt s csak a tetején volt keskeny iszapos patakocska úgy, hogy a mag nagyon keskennyé vált s a mag szemcséi 10 ц átmérőjűvé növekedtek, vagyis 5-szörte nagyobbra, mint az előbbiek s a mag 25-szörte gyorsabban száradóvá vált, vagyis 25-szörte kisebb lett kapilláris víztartó tulajdonsága. Hogy ily körülmény közt a leülepedett anyagok gyorsabban szikkadnak, annak az okai következők : 1. a mag keskenyebb s így kevesebb vizet kell veszítenie ; 2. a víznek kisebb utat kell megtennie, hogy kiszivárogjon ; 3. s végül a víz 25-szörte gyorsabban távozik el a magból. A San Pablo-gátnál néhány heti munka után megszüntették egy darabig az iszapszállítást, míg egy néhány nap alatt a mag jól megtömődött s aztán tovább folytatták az iszapolást. Az így készült gát sokkal állékonyabb, de vigyáznunk kell, hogy a nagyobb szemcsék közt szivárgás ne jöjjön létre. 10 ц-nél nagyobb átmérőjű szemcsék nem célszerűek s ez a közel 10 ц szemcséjű anyag adja a legvízállóbb és legállékonyabb magot. Sziklatömbök (rock fill) alkalmazása a töltésépítéshez. A sziklatörmeléket a lábazati, burkolati töltésrész építéséhez használják. A robbantott szikla törmelékét, mely gyakran 1 köbláb nagyságú darabokból (0'0289 m 3) is áll, a San Pablogáthoz vízi úton szállították 6% esésű nyilt favezetéken, vagy 4% esésű acélvezetéken. Naponkint 2293 m 3-t helyeztek el. Néha talicskával, kocsival szállítják a köveket. A San Pablo-gáthoz a köveket egy sziklafalból, vékonyabb rétegekben repesztették ki és aztán történt hidraulikus úton a továbbszállítás. Folyós homok a töltésben. A víz a szemcsék között vagy szabadon közlekedhetik, mozoghat s ekkor a csúszás feltételei az előbb tárgyalt eseteknek felelnek meg ; vagy pedig a víz nyomás alatt van a szemcsék közt s ez a folyós homok (quicksanel) esete. A nyomás a részeket egymástól eltávolítani igyekszik, mi az érintkező szemcsék egymásra nyomását csökkenti. Ezért az ily víznyomás alatt levő szemcsék könnyen szétfolynak. Ha homokos tengerparton járunk, a tengervíz fölemelkedik a homokban a liajcsövesség révén s a tenger szintje fölé emelkedik. Ha az ily homokra lassan súlyt eresztünk reá, a szemcsék egy kissé összetömcdnek s a súlyt elbírják. De ha hirtelen engedjük reá a súlyt, például reá lépünk, akkor egy bizonyos homokrész folyékonnyá válik mindaddig, míg a kiszorult víz elfolyik s akkor a szemcsék újra összetömődnek és állékonyságuk helyreáll. A finom, vízzel telített homokhoz ha 5% víztöbbletet adunk, folyékonnyá válik s úgy viselkedik, mint valami folyadék ; keresztül folyik vékony nyílású, vagy 5% esésű csövön. A mesterséges szűrő homokja a mosás pillanatában példa erre az esetre ; midőn a homok a szűrőben nyugszik, kemény réteget alkot, de ha a folyás irányát megváltoztatva erős víztöbbletet vezetünk hozzá, a homok térfogata mintegy 5%-kal növekedik és folyékonnyá válik. Egy rudat fenékig nyomhatunk bele az ily homokba, mintha folyadék volna. A töltésmag szemcséi is úgy viselkedhetnek, mint a folyós homok, csakhogy e szemcsék sokkal finomabbak, százszorta kisebbek átmérőre és egy milliószorta 6*
