Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

74 ség, az adózás, italadó, színházak stb. Ezért a kikötő meghozza a városnak a jöve­delmét. Franciaországban rendesen a kereskedelmi kamarák — az állammal egyet­értve — létesítik a kikötőket. E kamarák nem számíthatnak azokra a nem közvet­len bevételekre, melyeket a német városok a kikötőből kapnak. Ezért csak akkor létesítenek kikötőt, ha a forgalom nagy s főként súlyos anyagokat mozgat ; ha a tarifák elég magasak, főként a drága árukra vonatkozóan, s ha az állam és a város segélyben részesíti őket, sőt a megye is hozzájárulhat a segélyhez. A francia városok nem annyira ügyesek, hogy maguk létesítsenek kikötőt. Ezért kell a kereskedelmi kamarákra bízni ezt a dolgot. Melyiknek : a kamarának vagy a városnak kell-e több hatalmat engedni a kikötők dolgában ? A kereskedelmi kikötő létesítése nem jár birtokjogi nehézséggel. De az ipari kikötőkhöz szükséges terület az 1841-i törvény alapján nehezen szerezhető meg. Szerencsére az újabb, 1918 május 3-i törvény jogot ad a kisajátításra s ha a hozzájáró vasutak részére is biztosítják a kisajátító jogot, ami a törvény helyes értelmezéséből következik, akkor az ipari kikötők léte­sítésének sincs akadálya. A kisajátító jog biztosítva lévén, a terület eladása, ára, bérlete megszabása dolgában valamely új hatóság vagy intézmény létesítése szük­séges s ez a hivatal a legalkalmasabb a kikötő létesítésére és igazgatására. 19. Buenos-Aires csatornázása. (Assainissement de Buenos-Aires : projet d'évacuation des eaux pluviales.) Imbeaux ismertetése. Buenos-Aires általános csatornázásakor először is az eső járásának tanulmá­nyát végezték el. Az évi eső 505 mm (1916) és 1974 mm (1900) közt váltakozik s átlag 980 mm, 76 esős napra oszolva. Az eső intenzitása (óránkénti sebessége) milliméterben kifejezve, fordított arányban van az eső tartamával úgy, hogy azt az átlagos szabályt lehetett lehozni, hogy az intenzitás (i) milliméterben kifejezett értéke és az esőzés tartama (d) percekben kifejezve, állandó értéket ad, vagyis : i X d = 1200. De hogy biztossággal, számítsanak, i X d — 1800 értéket vettek. Az átlagos óránkinti legnagyobb esőt 60 mm-nek vették, melynek tartama 30 perc (60 X 30 = 1800), ami eredetileg 120 mm-es 10 perces esőnek felelt meg. Valójá­ban 1900 szeptemberében percenkint 20 mm esőt észleltek 5 percig, ami óránkint 240 mm esőt adna, de ily rövid tartamú esőt nem lehetett egy óra hosszáig tartónak általánosítani. Az így megállapított esőmennyiség azonban nem jut teljességében a csator­nákba. Egy része elvész, főként elszivárog, más része pedig folyásában visszamarad, késlekedik. Az elvesző vízmennyiség a talaj vízálló tulajdonságának függvénye, a késlekedés pedig a vízgyűjtő kiterjedésétől, valamint az eső eloszlásától függ. A sok kert miatt az elveszés koefficiensét 0'5-re vették a Radio Nuevo-ban, egyéb, kevésbbé beépített területen 0'18-ra. A késlekedés koefficiensét abban a mértékben csökkentették, mennél hosz­szabb a medence úgy, hogy 0'8—0'38 között változott. ílymódon a Maldonado gyűjtő 212 m 3 lehulló csapadék helyett 80 m 3-t, a Medrano 95 m 3 helyett 73 m 3-t, a Cildanez 110 m 3 helyett 18 m 3-t vezet az alsó végén.

Next

/
Thumbnails
Contents