Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

72 engedélyezze. Az állam ingyen adja a területet, de ennek fejében a neki szóló áruk kezelésére engedményeket köt ki magának. Megtörténik, hogy az állam különféle segítséget nyújt a városnak ; hidakat, vasútat épít, kotor stb. Minden állam azonban a saját kikötőjét részesíti elsőbbségben s az egyes államok kikötői közt verseny támad (például a badeni Mannheim és a bajor Ludwigshafen közt). A Rajna völgye tág lévén, a kikötők benne könnyen létesíthetők. A szabályozással átvágott kanyarulatok kikötőkül kínálkoznak. Ha a község a Rajnától messze, 2—7 km-re fekszik, akkor rendszerint széles csatornát készítenek a városig és e csatorna végén helyezik el a kikötőt, vagy a város és a folyó fele távolságában ; néha a kikötő a Rajna mellett van s a várost utak és vasutak kötik a kikötőhöz. A kikötőket csak ritkán látják el partfallal, mert nagy a vízszíningadozás úgy, hogy helyenkint 7-5—

1Г5 m magas partfalakat kellene emelni. Ezért legtöbb helyen a kikötőpart lejtős és kőburkolattal ellátott. Néha csak a lejtő tövét védik kőhányással, a lejtő gyepesített, A kikötő mélysége legalább is akkora, mint a folyóé. A medencék szélessége 70—120 m, hosszuk változó s 3 km is lehet. A vasúti vonalak a kikötőben nagyszámúak, a közutak csekélyszámúak. A raktárszínek padozata 12 m-rel magasabb a térszínnél úgy, hogy a vasúti kocsik padozatának magasságában van. A raktárak nagyszámúak. Egyesek az általános kereskedelemre szolgálnak s m

2-kint bérlik őket ; a bérlet árát a város szabja meg s az állam hagyja jóvá. Némely raktárhelyet 2•—10 évre bérlik a társulatok átlag 6-5 márkáért évenkint és m

2-kint. Némely város nagyon tökéletes árutárakat épít, melyek gőzfűtéses pincével vannak ellátva bor, szesz stb. számára ; vannak magtárak vedres emelőkkel, tölcsérekkel, szállítószalagokkal, függőleges emelőkkel, mérőkkel, önműködő zsákolókkal. A daruk modernek s rendesen legalább 4 tonna emelőképességűek. Az önműködő vedrek gyakoriak. A bérlőtársaságoknak elsőbbségük van, hogy hajóikkal a raktárak mellé álljanak. A kikötőket a fővasutakkal összekötő vasutakat rer.desen a város építi és és tartja üzemben, ami a forgalom lebonyolítását nagyban megkönnyíti. A városi kikötők jól lebonyolítják a kereskedelmi forgalmat ; az ipari forgalom lebonyolítására külön berendezkedés vált szükségessé. A kikötő és vasút kapcsolata ugyanis nagy ipartelepek létesítését tette lehetővé s számukra külön kikötőrészeket kellett építeni. Mannlieimban készült az első ipari kikötő, melyet szabad térség körít az ipartelepek elhelyezkedése céljából. A kikötő, mely lapos parttal épült, oly mélységű, mint a Rajna, mellyel csegén át közlekedik. A kikötő ipari területének maximális szélessége 200 m s az egyes ipartelepek váltakozó parthosszal csatlakoznak a kikötőhöz. Vasutak kötik össze őket a főközlekedő vasúti vonalakkal. A gyártelep maga készíti el a partfalait, daiuit, kikötcfölszereléseit. Mannheim példáját csakhamar más városok, Crefeld, Düsseldorf, Kölr.Dentz, Mainz, Ludwigshafen, Kehl és Strassburg is követték.