Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

69 A Rajna—

Herne-csatorna a Ruhr-bányavidéken vonul át. Ruhrort-nál ágazik ki a Rajnából és a Ruhrból és Osterfeld, Gelsenkirchen érintésével Herne táján a Dortmund—Ems-csatornába szakad. Ez utóbbi hellyel ágcsatorna köti össze. Hossza 379 km, befektetési költsége 68,348.000 márka. A csatorna vonalozása a szénbányák elhelyezkedésének figyelembevételével történt. A csatorna megtervezésekor és kivitelekor sok nehézséget okoztak a bányaüzemek miatt előállott talajsüllyedések. A csatorna keresztmetszete a következő : fenék 15 m, vízvonal 34-5 m széles ; vízmélység 25 m. A vízmélység 35 m-re emelkedik oly helyeken, hol a csatorna süllyed. Egyébként a keresztmetszet alakja a Dortmund-Ems-csatornáéhoz hasonló, vagyis homorú s ez az alak megengedi, hogy az üres hajókat csavargőzösökkel vontathassák. A vízvonal közelében kőrakattal burkolták a csatornát, a feneket pedig kavicsággyal látták el, hogy ellenálljon a vízmozgásokozta kimosásoknak. A vontató út 3 m-re van a vízvonal fölött és 2 m-re még emelhető úgy, hogy a térszínnek helyenkint 4 m-es süllyedése kiegyenlítődjék. A Rajna és a Dortmund—Ems-csatorna szintkülönbsége 34 m. Ezt a magasságkülönbségét 7 zsilippel győzik le, melyek közül a 6 utolsó kettős ; bukásuk 5—6 m. A csegék hasznos hossza 163 m úgy, hogy minden zsilip két, 80 m hosszú hajót vehet magába, a vontató hajó pedig a bögében marad. A zsilipek szélessége 10 méter. A kettős zsilipek nem egymásmellé helyezettek, hanem hosszanti irányban el vannak tolva úgy, hogy ha a térszín süllyed, a süllyedés ne terjedjen mindkét zsilipre s amíg az egyiket igazítják, a másik használható legyen. A zsilip-tiltószerkezetek és a kapuk elektromos úton mozgathatók. A hajók ki- és bevontatása külön elektromos készülékkel történik, mely az ellenfalakon és 100 m-re történt meghosszabbításukon mozog. 31 közúti és 19 vasúti híd van a csatornán, nyíláshosszúságuk 54—56 m úgy, hogy alattuk a csatorna még 12 m-re bővíthető. A hidak nyilt magassága 5 m. Süllyedések tekintetbevételével csavarokat alkalmaztak, melyekkel a hidak megemelhetők. A csatornán 85 m hosszú, 9'6 m széles, 2'75 merülésű hajók közlekednek, melyek 1350 tonnásak. A vontatás gőzvontatókkal állami monopólium. A Rajna—Heine-csatorna 39 km-es hosszúságán 19 kikötő van, vagyis minden 2 km-re jut egy. Közülök 13 csakis szénrakodó ; 2 ezenfelül más bányatermék kirakodója ; 4 pedig kereskedelmi kikötő. A bányatársulatok kikötői különös szempontok szerint készültek. E társulatok nem függetlenek egymástól, hanem a Rajna-Westfáliai Széntársulat kötelékébe tartoznak. Ez a társulat állapítja nug azt a mennyiséget, melyet az egyes társulatoknak termelniök kell, átveszi a sztnet, szállít ja és eladja. A kikötőket az egyes társulatok készítették, hogy megkönnyítsék a szénszállítást. Némi verseny is van köztük, mert fölszerelésük tökéletesítése révén több haszonhoz juthatnak, mint a kevésbbé jól fölszerelt társulatok. A főtársulat ezenfelül bizonyos díjat engedélyez a társulatoknak a kikötőkben berakott anyagért és gondoskodik, hogy vagonhiány ne álljon elő. Mivel csakis szénkezelésrcl volt szó minden kikötőben, egyetlen rakodópari elég volt mindenütt. E kikötők mind páll uzamos, belső kikötők, melyek a csator-