Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - IV. Dr. Réthly Antal: Az Alföld csapadékviszonyai és a fásítás mikrometeorológiai indokolása

Március 6-án a törvényjavaslat előadója (6) (270. oldal) reámutat arra, hogy a vízszabályozási munkálatok akaratlanul is hozzájárultak ahhoz, „hogy az Alföld, különösen egyes évszakokban szárazabb, valóságos tropikus klímájú legyen". És reámutat, hogy „csökkentették azt a párolgási felületet, amely pedig nemcsak nálunk, hanem az egész világon egy intenzív haladni akaró mezőgazdaságnak mindenkor előfeltételét szokta képezni". Előadó is meg van győződve, hogy az Alföld éghajlatát nagyon megrontották a vízi munkálatok és erdőírtások következtében fellépő erősebb szél járások. Volt egy felszólaló, a mezőgazdasági tudományok kiváló tudója, (6) (289. oldal), aki azt mondotta : „hogy a Kelet- és Északtengeri klímát, amelyet a Kárpátok elzárnak, az erdő segítségével tudjuk lehozni az Alföldre". Március 9-én az egyik képviselő (6) (353. oldal) nagyon is jól mondotta, hogy a klimatikus viszonyok nagyon bizonytalan fogalmak, melyek tágíthatok így is, úgy is. Egy másik képviselő szerint : „Klimatikus szempontból is fontos az erdőültetés megkezdése az Alföldön. Amint tudjuk, az Alföld esőszegény, párateltsége nagyon kevés és bár bizonyos hipotézisekkel kell számolnunk ennek az állításnak igazolásánál, mégis a szakközegek egyhangú véleménye szerint a párateltséget, a harmatosítást fokozza az erdők mennyisége, az erdők szaporodása. Továbbá, az sem megvetendő körülmény, hogy a rossz levegőt az Alföldön többékevésbbé az erdők hiánya okozza." Egy másik képviselő szerint (6) (357. oldal) : „ . . . a magyar Alföldön télen és nyáron egyaránt irtózatos sivatag van és semmi egyéb nincs. Ennek pedig az az oka, hogy nincs erdő". Majd felszólalt a miniszter és a törvényjavaslat érdekében ezeket is mondotta (6) (360. oldal) : „Mindinkább fokozottabban merült fel ez a kívánság akkor, amikor az ármentesítések következtében a szárazság mindig nagyobb és nagyobb lett az Alföldön az ország többi részeivel szemben. Az ármentesítéseknél, amikor arról volt szó, hogy a víz alatt álló, vagy a víz által sokszor elöntött területeket ár mentesítsük, hogy a vizeket lecsapolják, igen nagy területeket művelés alá vettek az ország közgazdaságának előnyére, elmulasztották azonban azt, hogy a vizek lecsapolásával egyidejűleg az erdősítésre is gondot fordítsanak. (Úgy van, úgy van ! Jobbfelől.) A vizeket ugyanis lecsapolták,, a vizek megszűntek az Alföldön, erdőket azonban nem ültettek." „A klíma megváltozása lett ezután olyan mértékben hátrányos, hogy most már minthogy arról nem beszélhetünk, hogy a vizeket visszaengedjük az Alföldre, arról kell gondoskodnunk, hogy ami a vizek lecsapolása mellett szükséges lett volna már akkor, most utólag pótoljuk : erdősítsünk az Alföldön,, teremtsünk az Alföldön erdőket, ültessünk fákat, hogy az Alföld képe teljesen megváltozzék ebben a tekintetben és akkor oly területek, amelyek ma nem használhatók, az erdősítés révén lassanként és kitartó munkával használhatóvá lesznek és ez valószínűleg az Alföld klímájára is kedvező befolyással lesz majd idővel."