Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - IV. Dr. Réthly Antal: Az Alföld csapadékviszonyai és a fásítás mikrometeorológiai indokolása

71 páratartalmát.

4 Az erdő harmatképző, amire az Alföldön fokozott szükség van, mert a Duna és Tisza völgyében befejezett ármentesítési munkálatok kerek számban hat millió kat. holdnyi területről csapolták le a hatalmas párolgó felületet alkotó belső vizeket, amelyek a csapadékszegény Alföld levegőjét a növények fejlődéséhez szükséges párával ellátták.

5 A páratelt levegő hiányát érzik az alföldi gazdák a tikkasztó nyári forróságban ellankadt növényzet felüdítéséhez szükséges harmatok kimaradásában. Gondoskodni kell tehát, hogy ez a hiány lehetőleg pótoltassék. Erre pedig legjobb mód a tervszerűen végrehajtott erdőtelepítés. Az erdők ugyanis nagymennyiségű víz elpárologtatásával tetemesen emelik a levegő páratartalmát, de ugyanakkor éppen az erős páraképződés által apasztják az alsó légrétegek hőfokát, ami az erdőben és azok közelében, különösen a napnyugta és napkelte közötti időben feltűnően észlelhető. Az erdő tehát egyrészt a levegő páratartalmát okozza, másrészt annyira le is hűti azt, hogy a légköri nedvesség bőséges harmattá lecsapódva, felüdíti a forró naptól eltikkadt mezőgazdasági növényzetet."

6 Azt hiszem, ennyi éppen elég a fásítási törvényjavaslat indokolásából. Ha az itt idézettek mikroklímái elgondolásnak felelnek meg, akkor nem tudom, mi hát a klíma ? Az indokolásban sok meteorológiailag és klimatológiailag helyt nem álló állítás van, de azokkal nem foglalkozom. A törvényjavaslat tárgyalásakor bizony sok olyan hozzászólást örökít meg a Nemzetgyűlés Naplója, mely az éghajlat emberi befolyásának hangoztatásával túlzásba ment és egyes téves nézetek ennek következtében a hírlapok útján a közvéleményben is erős gyökeret vertek. Hogy az a felfogás helytelen felvilágosítás következtében még a legmagasabb körökben is utat talált, kitűnik a boldogult miniszter szavaiból, aki 1923. évi március elsején a többek között ezeket mondotta (6) (218. oldal) : ,,Ha rágondolunk például Görögországra, ott szintén erdőpusztítások révén, még a régi időben, úgyszólván, kipusztították az erdőket és erre eldugultak a források, megszűnt a csapadék és terméketlenné vált a régi gazdag Görögország. Szicília régen Itália gabonatermő kamrája volt és ma pusztaság lett, mert erdeit kipusztították. A Karszt vidékét Fiume és Dalmácia körül kalmárkezek a régi időkben szintén elpusztították és annak a népnek külföldre kell mennie, hogy megéljen."

7 E szerint az ekképen tájékoztatott miniszter meg volt győződve arról, hogy mert elpusztították az erdőket, megszűnt a csapadék. 4 Ez a túlzás annyira belement a köztudatba éppen a fásítási törvényjavaslatból, annak tárgyalásából és irodalmi felhasználásából, hogy erre sokszor hivatkoznak, sőt egyik kitűnő tudósunk a fásítás mellett mint főérvet használta fel. 5 Nagyon érdekes, hogy az a vád, ami ellen ma a magyar vizimérnöki kar védekezik — valószínűleg akaratlanul — benne van a fásítási törvényjavaslat indokolásában s valószínűleg onnan indult el a közvéleményt meghódító útjára. 6 Aki ezt a gondolatot papirra vetette, az a harmat képződéséről rosszul van tájékoztatva. 7 A Karszt vidékén kipusztították az erdőket, de még ma is 1500, sőt 2000 és egyes helyeken és években 3000 mm a csapadék évi összege. Az esőt kedvező egyéb meteorológiai feltételek mellett kiváltja a domborzat, akár van rajta erdő, akár nincs.