Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

48 A gát 31 m magas, teste kőhányás, felső lejtője 1:1, alsó lejtője 1:1 % hajlású. Koronájának hossza 115 m, hasznos vízmagassága 2Г8 m.a korona 1 m-re emelkedik a tó maximális szint je fölé. A felső lejtő felé kézzel rakták a követ, alul csak összehányták. A vízállóságot cementfalazat biztosítja a vízfelöli lejtőn ; e falazatra kettős aszfaltréteget tettek, melyre legkívül 0'40 m vastag cementhabarcsba rakott gránitburkolat került. 868,000 lírába került ; 0-0698 lírába vízköbméterenként és 16-07 lírába töltés-köbméterenként. Az ily kőhányásos gátak magja könnyen készíthető, még fagyban is, mi fontos, mert nagy magasságban a fagy jókor beköszönt és sokáig tart. A víz nyomásának az alap szélessége jól ellenáll s csak kis nyomás esik a talaj 1-ség területére. Míg a falazott gát alapja tömött szikla kell, hogy legyen, a kőhányás márgás palás, jégkorszaki talajon is megáll, csak vízálló legyen. A száraz kőfal jól készíthető s erősen összeáll. A kőhányást az aszfaltlemez és a vasbetonlemez vízállóvá teszi. Ha reped a lemez, nem kell tartani a fölnyomástól, mert a víz egyszerűen átszivárog a szárazkőfalazaton. Továbbá hirtelen töltésszakadás sem igen jöhet létre, mert az átrepedt lemez csak lassan ereszti át a vizet, míg a falazott gátnak egyszerre nagy tömege szakad át. Ezért a töltés lábánál, fönt nagy kőtömböket kell alkalmazni, hogy jó és kevéssé ülepedő alapot szolgáltasson a felső tömegnek. Oly helyeken, hol földrengések gyakoriak, iy

2, 1% hajlású lejtőt kell az alsó rézsűnek adni, minő hajlása a folyton működő Stromboli-vulkánnak van. A fordító a földgátakra azt jegyzi meg, hogy az őrfalat a lábazati támasztófal mellé kell tenni. A vízfelőli rézsűt nem egyenesen kell készíteni, hanem Résal szabálya szerint fölfelé fokozatosan meredekebb lejtővel. Az alsó rézsű túlenyhe. Ezért meredekebb lejtő készítendő olyan agyagból, melybe durva homokot kevertek. E keverék nem reped meg, a víz nem hatol belé s hámiások sem történnek. Mivel a földgátak vízfelőli oldalának tövében a rézsű nagyon enyhe, erősen megszélesíti a gátat. Ezért célszerű e széles gáttő helyett alacsony támasztófalat készíteni. E falat száraz kőrakatból is készíthetjük, de a vízfelőli oldalát erős cementadagolású falazattal burkoljuk. A gát hátulsó tövében is célszerű kőhányást tenni, melyet azonban sovány habarccsal burkoljunk, mely a vizet átereszti, de a földet nem. Falazott gátak. A Badana gátja egyike a Gorzente vízgyűjtő medence 5 gátjának, melyek közül 3 Genova vízzel és vízierővel ellátása és 3 a Gorzente kisvízi hozományának emelésére szolgál. Az épülőben levő Badanagát 720 m magasan van a tenger színe fölött, 4'5 millió m

3 vizet tárol. Vízgyűjtője 4'8 km

2 s itt az évi eső 2—25 m magas. Egy ízben egyikén a 3 medencének kin

2 ként 129 m

3-t mértek másodpercenként, a vízgyűjtő nagysága 9 km

2 volt. A Badana gátjának hosszúsága 215 m, vízmagassága 48"9 m, a gátkorona Г5 m-rel emelkedik a víz fölé és a teljes gátmagasság az alapozással együtt 56 m. Az alap szerpentin sziklán nyugszik. A gát térfogata 100,000 m

3. Bár ívben épült, nem mint boltozatot számították, hanem hogy a súlyával, a gravita ellenálljon. A bírósságát nem a Maurice Lévy szabálya szerint állapították meg. 1908-tól 1913-ig építették. Az építéshez 4-5 km hosszú drótkötélpályát