Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - XI. Szakirodalom
Ha L, l és t csökkennek, az r értéke is csökken. Másrészt, ha a hajó ürfogata C, akkor mi akkor válik minimummá, ha t =— és — = — • 2 l 2B Tehát a hajó akkor ad minimális ellenállást, ha merülése a szélesség fele és A hossza pedig ^g -szeresse a szélességnek. Az A és B értéke hajónkint változik. A péniche esetén —közel 30—40 úgy, 2B „ t l L . ti hogy a méretek a következően adódnak : ~ 2 = 60 ^ péniche esetén y = !. t l L = míg a tengeri hajókra J ~ ^ ~ ~J6 Azok a méretek, melyeket az elmélet megszab, a gyakorlatban megvalósíthatatlanok. A hosszúság nem haladhatja meg a szélesség tízszeresét, mert különben a hajó nem kormányozható. A merülést pedig a vízmélység szabja meg. Európában a csatornákon l-8 m a merülés, de a folyókon nagyobb, általában 1'8—2 m. Az 5 m széles és ) '8 m merülésű péniche eléggé megfelel a legcsekélyebb ellenállás követelményeinek. A 600 tonnás és méginkább az 1200 tonnás hajók sokkal kevés bbé. Ezért nem igaz az az állítás, hogy a nagyobb ürfogatú hajók aránylag könnyebben vontathatók. A vontatás olcsóságán kívül törekednünk kell. hogy a hajók építése és fenntartása minimális költségű legyen. Azt szokták mondani, liogy a nagyobb űrfogatú hajó olcsóbb, mint a kisebb (1 tonnára vonatkoztatva). A szerző számításai azt mutatják, hogy a péniche eléggé megfelel a minimális építésköltség követelményeinek s a nagyobb hajók tonnánkint több építőanyagot követelnek. A csatornaszelvény nagyságát a hajóméret és alak, tehát az ellenállás szabja meg. A csatorna vizes szelvénye és a hajó vizes szelvénye közötti n viszony a főtényező itt. De Mas szerint, ha R a csatornában, r a végtelen vízben az ellenállás, R 3 ^^ 4 akkor 1 = hol a 3 a kis merülésű, 4 a nagy merülésű hajókra érvényes. r n — Az n azonban nem fejezi jól ki az ellenállás viszonyát, mert függőleges falú csatornában ugyanoly keresztmetszet esetén kisebb az ellenállás, mint trapézalakúban és De Mas azt tapasztalta, hogy legkedvezőbb az ellenállásra, ha a hajótest körül a víz egyenlő vastagságban oszlik el. Ez azt követelné, hogy a hájóürfogattal arányosan növekedjék a vízmélység. De ez nincs így. A hajó feneke és a csatornafenék közti különbség körülbelül ugyanaz marad s csak a csatorna szélességét változtatják. Ezért a nagy hajók elsőbbségben vannak az ellenállás dolgában, ha vele a csatornaméretet is (a mélység változatlanul tartásával) növeljük. A csatornaméret növekedése a befektetés és fenntartás költségét növeli. Ha a vizes keresztmetszet K-szor nagyobb, a földmunka is körülbelül K-szór növc-