Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - X. Kenessey Béla: A 24.632/933. V. B. sz. földmívelésügyi miniszteri rendelettel kitűzött pályázaton jutalmazott munkák ismertetése

693 A vállalkozói kockázat határa az eddigi gyakorlat szerint általában a végkereseti összeg 10%-a, beleértve ebbe a vállalkozói haszon százalékát is. Ha például a kimutatott előirányzott haszon 5%, akkor 5+5=10% a kockázat határa. Minthogy pedig a bíróság ezen az összegen felül a vállalkozó saját hibáján kívüli igazolt kárát is meg szokta ítélni, ezért az ellenőrzőnek állandóan arra is kell ügyelnie, hogy a vállalkozó nem fizeti-e túl munkásait, az órabérek megfelelnek-e az Építőmesterek és Építésivállalkozók Szövetsége által vezetett bérjegyzékben kimutatottaknak, vagy vidéki munka esetében a legközelebbi város ipartestülete által vezetett bérjegyzékeknek. Az összehasonlításoknál elég átlagokkal dolgozni és a különleges szakmunkások órabérét figyelmen kívül kell hagyni. Ha kitűnik, hogy az előbb felsorolt pontokban foglaltaknál a vállalkozó eltér a szerződéstől és a munkaadó érdekeit veszélyezteti, például magasabb bért fizet stb., ezeket a körülményeket kellő indokolással a munkanaplóban rögzíteni kell. 2. Az ellenőrző mérnök feladata az építési idő alatt előfordult vitás kérdésekkel kapcsolatban a helyes tényálladék megállapítása és műszaki adatokkal való megvilágítása. Különösen fontos ez olyan kérdéseknél, amik a szerződés előírásától eltérnek, tehát azokra a szerződés nem ad kellő útbaigazítást. Az adatok tisztázása szükséges egyrészt a leszámolás egyszerűen, gyorsan és helyesen való megejtéséhez, másrészt és főképen azért, hogy a vitás kérdésekből kifolyólag a vállalkozó által támasztott pótkövetelés perlése esetében kellő bizonyítékok álljanak a bíróság rendelkezésére. 3. Az ellenőrzés feladatának megoldásához szükséges személyzet száma attól függ, hogy a vállalkozó milyen felkészültséggel rendelkezik és a munkálatokat szakszerűen folytatja-e. Az ellenőrzéssel járó rezsiköltségekben természetesen takarékoskodni kell ugyan, de ha a vállalkozó láthatólag nem ura a helyzetnek, a munkákat nem gazdaságosan végzi, nincs meg a kellő szervezettség, a garantált munkateljesítményeket elérni nem tudja, a határidőket túllépi, ilyen esetben a kincstár érdekeinek megvédése érdekében a legnagyobb körültekintés szükséges, mert akkor a vállalkozó valami elhagyására, a szerződéses előírásokból valaminek lealkudására törekszik, ami végeredményben a munka rovására megy. Ezért az ellenőrző személyzetben a kincstár érdekében nem szabad takarékoskodni. 4. Minden esetben pontosan meg kell állapítani a jóváhagyott kiviteli részletterveknek a munkahelyre való érkezési idejét. Minthogy a vasszerelési és betonozási részlettervek elkészültekor a zsaluzási tervek készen vannak, utóbbiakat külön kell kezelni, mert azok alapján a szerelési tervek esetleges későbbi megérkeztéig sok munka végezhető el és így a munkamenetben nem lehet fennakadás. Ezt a tényt a munkanaplóban minden alaklommal meg kell állapítani. A munkatervek érkezését akár a naplóban, akár magukon a terveken fel kell tüntetni. Ha a terv késése a vállalkozónak kárt okoz, az arról szóló pontos tényálladékot a naplóban fel kell tüntetni, hogy akár a helyszínén, akár később a leszámolásnál felmerülő vitás helyzet tényleges adatai a döntőbíróság elé adhatók legyenek. 5. Az ellenőrzőnek a vállalati munka szervezését állandó kritikával kell figyelnie és az azt jellemző adatokat a naplóba bejegyeznie. Ha kifogásolni valója