Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - X. Kenessey Béla: A 24.632/933. V. B. sz. földmívelésügyi miniszteri rendelettel kitűzött pályázaton jutalmazott munkák ismertetése

694 van, arra a vállalkozót a naplóban kell figyelmeztetnie. Mindez csak arra az esetre való, ha a vállalkozó pótköveteléseket támasztana. Az ellenőrzőnek pontosan meg kell állapítani a vis major okozta, előre nem látható esetek előzményeit, tényálladékát és következményeit, össze kell szednie az ezekre vonatkozó adatokat s mindent a naplóba bevezetnie, mert csak így lehet a bíróság elé kellő bizonyítékokat terjeszteni. 6. Annak megállapítása is az ellenőrző feladata, hogy a vállalkozó által ajánlott felszerelés alkalmas-e a szerződésben előírt munka végrehajtására, a munkateljesítmény elérésére és megkívánt betonok elkészítésére. Különösen fontos annak megállapítása, hogy a vállalkozó alkalmazott felszerelésével meg tudja-e tartani az építési határidőket. Ezek érdekében már a munka elején meg kell állapítani a napi, heti és havi teljesítményeket s ha a vállalkozó az ajánlatának megfelelő mértéket nem érte el, a helyzetet a naplóban lerögzítve, meg kell állapítani a késedelem okait. Ebben a tekintetben a következő főszempontokat kell figyelembe venni : a) A zsaluzás, vasszerelés és betonozás munkájánál az óránkénti és naponkénti teljesítmény nagysága, jól vannak-e ezek egymáshoz való viszonyokban megszervezve, megvan-e bennük az olyan értelemben való folytonosság, aminél a munkások kihasználása tökéletes és nincsen szükség az idő- és pénzveszteséget okozó többszöri munkáscsoportosításokra. b) Meg kell állapítani, mi az oka a vállalati programm megnemtartásának, s hogy ez a vállalkozó hibája folytán, vagy előre nem látott okok következtében állott-e elő. c) Végül azt is meg kell állapítani, hogy a késedelmi idő pátolható-e és milyen módon. Mindezeket a munkanaplóban pontosan fel kell jegyezni, mert a késedelmi kötbér kérdésénél nagyjelentőségűek. Mérlegelni kell azt is, hogy ha a késedelem folytán a munka befejezése a téli munkaszünetre tolódik ki, a látszólagos vis majort nem a vállalkozó késedelmessége okozta-e. 7. Az építési ellenőrnek nagy gonddal kell arra ügyelnie, hogy a helyi adottságok és körülmények figyelembevételével a kincstár érdekei a legmesszebbmenő módon meg legyenek védve. Ezért meg kell állapítania azokat a kiadásokat is, amik a kincstárt a vállalkozó késedelmessége folytán terhelik. Ilyen például a késedelmi idő alatt felmerülő ellenőrzési többletrezsiköltség, betonvédelmi munkálatoknál a többköltség, a műtárgyak használatbavételének kitolódása által okozott költség. 8. A vállalkozó betonozásának ellenőrzését úgy kell végezni, hogy a bejegyzett adatokból a munkateljesítmény mindenféle szempontból áttekinthető legyen. Bejegyzendő adatok például az óránkénti keverések száma, az üzemzavarok és azok okai, a betonkeverési üzem megindulásakor a másodpercekben kifejezett teljes keverési játék, a tiszta keverési és kezelési idő (anyagszállítás, anyagbereesztés, gépkinyitás, anyagleeresztés, gépbecsukás stb.). Ugyanezt a vizsgálatot a munkakezdet után 1—2 héttel szintén el kell végezni, amikor ugyanis már feltehető, hogy a munkások az üzemmenetbe már kellően belejöttek. Ezekből az adatokból megállapítható az órai és napi teljesítmény és ellenőrizni lehet azt is, hogy a vállalkozó költségvetési egységára és a tényleges költség között mi az összefüggés vagy mi a különbség.