Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - X. Kenessey Béla: A 24.632/933. V. B. sz. földmívelésügyi miniszteri rendelettel kitűzött pályázaton jutalmazott munkák ismertetése

688 ad A) A kiírási műveletnél és a szerződésnél, valamint az utóbbi mellékleteinél — amiket röviden összefoglalva ,,szerződés"-nek nevez — két főszempont irányadó. a) Mindenekelőtt szükséges, hogy a létesítmények a műszaki tudomány legutóbbi állásához képest tökéletesen és gazdaságosan legyenek végrehajthatók. Tehát a szerződéskötésnél a műszakilag leghelyesebb kivitelt biztosító intézkedéseket nem a már többé-kevésbbé idejüketmult szabályzatok alapján, hanem a legutolsó műszaki irodalom termékeiből vetten, a gyakorlatban bevált elvek szerint kell megtenni, összhangba hozva azokat az adottságokkal és a helyi körülményekkel. b) A szerződő felek közti jogviszonyt a lehető legvilágosabb módon, minden kétértelműség nélkül úgy kell körülírni, hogy ha a szerződésből kifolyólag peres ügy keletkeznék, azt akár választott műszaki bíróság, akár a rendes polgári bíróság csak egyféleképen értelmezhesse. 1. Kétségtelen, hogy mind a választott, mind a rendes polgári bíróságnak vannak előnyei és hátrányai, de szerinte a mérleg mégis a rendes polgári bíróság előnyére mutat. Felfogása szerint ugyanis a választott bíróságban hiányzik a pártatlan bíró, mert a választott bíró inkább érdekképviselő s rendszerint nem az a fél győz, akinek igaza van, hanem az, amelyik erősebb idegzetű bírót választott. Az ilyen bíróság csak akkor lehetne mindkét félre megnyugtató, ha annak tagjait valamilyen erkölcsi testület, a mérnöki kamara vagy a mérnökegylet, esetleg a rendes bíróság mindkét féllel szemben teljesen érdektelenek sorából nevezné vagy választaná ki. Ha pedig a választott bíróság mai formájában fenn is maradna, legalább az a módosítás volna szükséges, hogy a nem egyhangúan hozott ítéleteket részletesen indokolni kelljen s azok a nyilvánosságra is hozhatók legyenek. Ugyanis a választott műszaki bíróság ítéleteiben a műszaki világra fontos, a vállalkozói életre nem egyszer olyan kardinális rendelkezések jöhetnek létre, amik a közérdekre sértők is lehetnek. Tehát, hogy az ítéletek alapján fejlődés legyen lehetséges, különösen a nem egyhangú ítéleteknél kívánatos, hogy azokat a műszaki közvélemény bírálat tárgyává tehesse és alkalom adódjék arra, hogy a közérdeket sértő ítélet vagy felfogás meg ne ismétlődhessék. Előnye a választott bírósági eljárásnak, hogy annál a szóbeli tárgyaláshoz és a részletek feldolgozásához több idő áll rendelkezésre, mint a rendes polgári peres eljárásnál, ami azonban ha túlzásba megy, az eljárás költségeit növeli meg. Talán ez az oka annak, hogy a legújabb német kormányzat a választott bírósági eljárást csak magánfelek közt engedi meg s minden más ügyben a pert rendes bíróság elé utalja. 2. A vállalkozót a szerződésben határozott feladat elé kell állítani, hogy egységárait bizonytalanságok nélkül szabhassa meg és így vállalkozása minél inkább kockázatmentes lehessen. Végelemzésben minden kockázatot a munkáltató fizet meg. Vis major okozta károkért a vállalkozó nem tehető felelőssé s bíróságok ilyen esetekben a vállalkozó terhére nem szoktak kártérítést megállapítani. A kincstárnak sem érdeke, hogy a vállalkozót a vis major által okozott károkért felelőssé tegye, mert a vállalkozó kénytelen ilyen esetben magát alkalmas módon biztosi-