Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - X. Kenessey Béla: A 24.632/933. V. B. sz. földmívelésügyi miniszteri rendelettel kitűzött pályázaton jutalmazott munkák ismertetése

689 tani, aminek költségei esetleg többet tesznek ki, mint amekkora kár a kincstárt egyébként érné. A mondottakat összefoglalva, a szerződés olyan legyen, hogy abból folyólag a vállalkozót lehető legkisebb kockázat terhelje. Mindezek érdekében a határozatlanságokat a lehetőségig ki kell a szerződésből küszöbölni. így például a vizi mélyépítkezések bizonytalanságait (az altalaj esetleges különbözősége, talajvíz nemvárt jelenléte, árvizek hatása, a megszokottnál hosszabb ideig tartó fagyok stb.) külön-külön kell mérlegelni és elhatárolni. Vízfolyásokmenti mélyépítéseknél a vállalkozót a folyó vízjárási viszonyairól előre kell tájékoztatni, ennek érdekében az árvíz tartósságára vonatkozó, több évtizedre kiterjedő grafikonokat a kiírási művelethez kell csatolni és a vállalkozót az előfordulható lehetőségekre előre figyelmeztetni. Ezek ugyanis feltétlenül szükségesek a reális, komoly ajánlat megtehetéséhez. A talajviszonyokat talaj fúrásokkal és feltárásokkal előre meg kell állapítani, s ha azok következtében többféle alapozási mód kerülhet szóba, azok mindegyikére külön-külön ajánlatot kell megkövetelni. Éppenúgy meg kell követelni, hogy a vállalkozó a földmunkálatoknál külön egységárat adjon szivattyúzás nélküli és azzal összekötött munkára is. Az olyan előírás, hogy például az alapbeton egységárában az esetleges szivattyúzás költsége is benne van, teljesen helytelen, mert az ajánlattevők egvrésze szivattyúzás számbavétele nélkül, másrésze pedig azzal együtt ad egységárat. Az olyan elemi események kártételei ellen, amikre a biztosító társaságok biztosításokat elfogadnak, a vállalkozót biztosítás kötésére kell kötelezni, mert azzal mindkét fél érdekei a legjutányosabban védhetők meg. A leggondosabb előrelátás mellett is megeshetvén, hogy előre nem látható helyzet következik be, a szerződésben a vállalkozót kifejezetten utasítani kell, hogy amennyiben a szerződéstől eltérő, érdekeit veszélyeztető helyzetet állapít meg, azt záros határidőn belül köteles az ellenőrző mérnök útján a munkáltatónak bejelenteni, azzal a helyzet tisztázásának lehetőségét biztosítani. Ha ezt nem tenné meg, köteles tűrni, hogy panaszát egyszerűen elutasítsák. 3. Az ajánlattevőknek az ajánlattal egyidőben olyan reális munkaprogrammot kell beadni, amiből megállapítható, hogy feladatát megértette, azt gazdaságosan, szakszerűen fogja végrehajtani s amiből az egyes közbeeső főhatáridők is kitűnnek. Ezek a határidők azután a vállalkozót kötelezően terhelik és a szerződésben a késedelmi kötbért ezekhez képest kell megállapítani. Célszerű, ha a késedelmi kötbér megállapításánál ki vannak fejtve a munkáltatót a késedelemből kifolyólag érhető károk. Ez esetleges bírói elbírálásnál igen fontos és egyben figyelmezteti a vállalkozót is a feladatával kapcsolatos határidők fontosságára. Arra az esetre, lia a munkáltatónak fontos érdeke az építési határidő megrövidítése, célszerű volna a késedelmi kötbér ellenkezőjét, a vállalkozónak német mintára való jutalmazását biztosítani. 4. Nagy gondot kell a szerződésben a tervváltoztatásokra fordítani és mindent el kell követni, hogy a kiviteli részlettervek még a kivitel előtt rendelkezésre álljanak, vagy ha ez nem lehetséges, azok elkészítését lehetőleg a vállalkozó kötelességévé kell tenni. Az esetleges tervváltoztatásoknál lényeges a tapintatos eljárás, Vízügyi Közlemények. 44